A légnemű anyagok tulajdonságai
A légnemű anyagoknak nincsen alakjuk, hanem kitöltik a rendelkezésükre álló teret. A légnemű anyagok részecskéi közötti molekuláris vonzóerő nem elegendően nagy ahhoz, hogy együtt tartsa őket.
Összenyomhatóak, mert a bennük lévő atomok és molekulák között van szabad hely. Ennek egyik következménye, hogy egy légnemű anyagot tartalmazó edénybe további légnemű anyag pumpálható.
Egy keményre fújt focilabdát bármelyik részén próbáljuk benyomni, ugyanolyan erőt kell kifejtenünk. Ez azt mutatja, hogy a benne lévő levegő a labda belső falát minden irányba közel egyenlő mértékben nyomja. Ez általánosan igaz a légnemű anyagokra.
A folyadék részecskéi vonzzák egymást
A folyékony anyagok nem töltik ki teljes mértékben a rendelkezésre álló teret. Gondoljunk egy félig megtöltött üvegre vagy nyitott edényben lévő vízre! Ez azt jelenti, hogy a folyadékban lévő atomok és molekulák közötti vonzóerő elég nagy ahhoz, hogy együtt tartsa őket. Viszont a folyadék könnyen szétönthető, akár úgy is, hogy a tárolóedényt cseppenként hagyja el.
A folyadékok tulajdonságai
Egyszerű hétköznapi tapasztalat, hogy a nyugvó folyadékok mindig felveszik a tároló edény alakját, és szabad felszínük mindig vízszintes. Ezekből a megfigyelésekből arra következtetünk, hogy a folyadékot alkotó atomok és molekulák nincsenek helyhez kötve, képesek egymáshoz képest elmozdulni.
A folyadékok nem összenyomhatóak
Töltsünk meg egy műanyag fecskendőt vízzel, fogjuk be a fecskendő nyílását, és próbáljuk benyomni a dugattyút! Nem járunk sikerrel. Töltsünk színültig egy műanyag palackot vízzel! Ha dugót nyomunk bele, egy kis víz kifolyik. Ha a bedugaszolt palackot oldalról megpróbáljuk összenyomni, nem fog sikerülni. A kísérletek alapján azt mondhatjuk, hogy a folyadékban a részecskék szorosan egymás mellett vannak, s közönséges erőkkel nem tudjuk összébb préselni őket. Ezt úgy fogalmazzuk meg, hogy a folyadék összenyomhatatlan.
A szilárd anyagok tulajdonságai
A szilárd testek megtartják alakjukat. Ez azt jelenti, hogy az atomjaik, molekuláik nem mozdulhatnak el egymáshoz képest. Azt mondjuk, hogy a részecskék helyhez kötöttek.
Külső erő hatására alakjuk megváltozik. Az alakváltozás mértéke függ az adott test anyagától, méretétől, alakjától és a külső erő nagyságától.
A szilárd halmazállapotú anyagok nem összenyomhatóak. Ez úgy értendő, hogy térfogatuk állandó. Ha egy huzalt megnyújtunk, hossza megnövekszik, miközben keresztmetszete lecsökken.