Színek
Sok madár hímje színpompás tollruhával próbálja elbűvölni a tojót. Más állatok rikító színekkel figyelmeztetik a ragadozókat, hogy elfogyasztásuk kellemetlen lehet számukra. Zivatar után mi is gyönyörködünk a szivárványban. A színes fotókat vagy filmeket jobban szeretjük, mint a fekete-fehéret. A szín tehát igen fontos az élet számos területén. Vajon mi okozza az élőlények és tárgyak színét?
A fehér fény összetevői
A fehér fénynyalábbal végzett fénytörési kísérleteink közben már észrevehettük, hogy a prizmából kilépő fénynyaláb színes. A jelenség részletes megfigyeléséhez bocsássunk a prizmára résen keresztül erős párhuzamos fénynyalábot. A kilépő fény útjába helyezzünk ernyőt! Az ernyőn (ha az elegendően messze van) fehér sáv helyett széles, szivárványszínű sávot, színképet (spektrumot) látunk. A kisebb eltérítésű vörös végétől számítva a spektrum főbb színei: vörös, narancs, sárga, zöld, kék, ibolya. Ezt a jelenséget először Newton írta le Optika című könyvében.
Tapasztalatunk szerint a „fehér fény” összetett, a színkép színeinek a keveréke. A prizma a különböző színeket különböző mértékben téríti el, így a fehér fényt színeire bontja. Ez a színszóródás jelensége. A jelenséget úgy magyarázhatjuk, hogy a különböző anyagok (pl. az üveg) a különböző színű fényt másképpen törik meg, a vörös színt a legkevésbé, az ibolyát a legjobban.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
