Az áramkörökbe egyszerre több fogyasztót is bekapcsolhatunk. Ezt alapvetően kétféleképpen valósíthatjuk meg, párhuzamosan vagy sorosan. Természetesen ezek kombinációja is lehetséges.

Állítsunk össze soros kapcsolást három zseblámpaizzó felhasználásával! A zárt áramkört szakítsuk meg oly módon, hogy egymás után sorban kicsavarjuk az izzókat, egyszerre mindig csak egyet! Azt tapasztaljuk, hogy bármely izzót csavarjuk is ki, utána a másik kettő sem világít. Meggyőződhetünk arról is, hogy bárhol szakítjuk is meg az áramkört, mindegyik izzó kialszik.

Fogyasztók, ellenállások soros kapcsolása esetén bárhol megszakítjuk az áramkört, akkor az áramkörben sehol sem folyik áram.

A jelenség magyarázata az, hogy soros kapcsolás esetén nincsenek elágazások az áramkörben. Az elektromos áram csak egyetlen úton folyhat.

Kap csoljunk sorba egy 100 ohmos, egy 200 ohmos és egy 300 ohmos ellenállást. A méréshez használhatunk zsebtelepet (4,5 V). Az árammérő ugyanakkora áramerősséget jelez a vizsgált helyeken.

Fogyasztók, ellenállások soros kapcsolása esetén a kapcsolás minden elemén ugyanakkora áram folyik keresztül.

Ha az egyes ellenállásokon átfolyó áramerősséget , Subscript["I",2], jelöli, az áramforráson átfolyó áramot pedig I , akkor felírható az alábbi összefüggés:

Megvizsgálhatjuk azt is, hogy mekkora a feszültség az egyes ellenállásokon és a három ellenálláson együttvéve. Méréseink szerint az egyes ellenállásokon mért feszültségek összege egyenlő az áramkörre kapcsolt feszültséggel.

Sorosan kapcsolt fogyasztók, ellenállások esetén az egyes fogyasztókon mérhető feszültségek összege egyenlő a teljes kapcsoláson mérhető feszültéggel.

Ha az egyes ellenállásokon mérhető feszültségeket , , jelöli, a teljes feszültséget pedig U, akkor felírhatjuk az alábbi összefüggést: