Változó, váltakozó feszültség fogalma
Az elektromos töltések egyirányú mozgását áramnak hívjuk. Ha feltesszük, hogy a töltések egyenletesen, azonos irányban mozognak, akkor az ilyen áramokat nevezzük egyenáramoknak, s ezekben az áramerősség minden időpillanatban ugyanakkora. Ha az áramerősség időbeli változást mutat, akkor változó áramról beszélünk.
A változó áramokon belül megkülönböztetjük a váltakozó áramokat, amikor a vezetőben a töltések előre-hátra mozognak, és előremozgáskor ugyanannyi töltés halad át a vezető keresztmetszetén, mint visszafelé mozgáskor. Ilyenkor az átlagos töltésmozgás nulla.
A váltakozó áramok között is van egy csoport, ami külön nevet kapott, ezek a váltóáramok. A váltóáramokban az áramerősség időbeli változását egy különleges függvénnyel (sinus) írhatjuk le.
Váltófeszültség létrehozása
Kössünk sorba két tekercset, s zárjuk az áramkörüket, és a tekercsek között forgassunk egyenletesen egy rúdmágnest. Az indukció következtében a tekercsekben váltóáram jön létre, amelyet az áramkörbe iktatott árammérő jelez, a mutatója jobbra-balra leng.
Az erőművekben működő áramfejlesztő generátorokban elektromágnesek között tekercsek forognak, s ezekben indukálódik a váltófeszültség. Tehát mechanikai, forgási energiából állítják elő az elektromos energiát. Ezek a generátorok váltófeszültséget hoznak létre, tehát váltóárammal táplálják az elektromosenergia-hálózatot. Ezért a felhasználókhoz, így a lakásokba, iskolákba is váltófeszültség jut el. Ez magyarázza a váltóáramok és váltófeszültségek nagy jelentőségét.