A mindennapi életben számtalan helyen találkozhatunk az elektromos áram mágneses hatásának valamilyen felhasználásával. Ha például valaki kaputelefonon felcsönget hozzánk, és mi ajtót nyitunk, akkor egy kisebb elektromágnest kapcsolunk be, amely szabaddá teszi a kapu kinyitását.

Ebben a megszokott cselekvéssorban nemcsak itt játszik szerepet elektromágnes, hanem már a felcsöngetéskor is, feltéve, hogy lakásunkban hagyományos villanycsengő szólal meg. A villanycsengő bekapcsolásakor működébe lép az elektromágnes, amely a kar végén található kalapácsot a fémburához (haranghoz) rántja. A kar elmozdulása ekkor megszakítja a zárt áramkört, az elektromágnes kikapcsol, és a rugó a helyére húzza a kart. Így viszont az áramkör újra zárul, az elektromágnes újra magához húzza a kart, és minden elölről kezdődik, amíg csak a jelzőgombot nyomva tartjuk.

A kaputelefonon beszélve szintén használunk elektromágnest, ugyanis a hallgatóba (hangsz óróba) érkező elektromos jel (az emberi beszéd ütemében változó áram) a könnyű, könnyen mozgó elektromágnesbe jut, amely az érzékeny membránhoz van rögzítve. Az elektromágnes egy erős állandó mágnes közelében van, amely így a membránnal együtt rezgésbe jön, és a membrán rezgése alakul vissza hanggá. Ugyanígy működnek a több hangszórót tartalmazó nagyobb hangfalak is.

Talán még meglepőbb, hogy a magnók, a videók felvevő/lejátszó fejében is vannak elektromágnesek. A magnószalagon és a videoszalagon ugyanis finom eloszlású mágneses részecskék vannak. Ezeknek a részecskéknek a mágnesezettségi iránya hordozza az információt. A szalagon lévő mágneses részecskék a felvevőfejben lévő elektromágnes hatására rendeződnek át, az elektromágnes áramát viszont a hang-, illetve képjelek mintázata határozza meg. Ugyanilyen elven helyezhetünk el információt mágneskártyákon és számítógépes floppy discen is.

Az elektromágnesek gyakorlati alkalmazásának egyik legfontosabb területét a villanymotorok jelentik. A villanymotorok nagyon sokfélék, működési elveikben és méreteikben is igen eltérőek lehetnek. A villanymotorokban az a közös, hogy állórészből és forgórészből állnak. A forgórész mindig tartalmaz egy vagy több elektromágneses tekercset és az állórész is az esetek többségében elektromágneses tekercsekből áll. Az áramot csúszó érintkezők segítségével úgy juttatják el a forgórész tekercseibe, hogy a kialakuló mágneses erőhatások forgásra kényszerítsék a motor forgórészét.

Villanymotorokat használnak a villamosok, a trolibuszok, a villanymozdonyok motorjaiként. Újabban úgynevezett hibrid autókba is szerelnek villanymotorokat a belső égésű motorok mellé. Indítómotorként viszont minden személy- és tehergépkocsiban, autóbuszban találhatunk villanymotort, amit a járművek akkumulátora hajt meg árammal.