Áram által magas hőmérsékletre melegített különleges anyagból készült fémszál.

Két test közötti energiacsere elektromágneses hullámok közvetítésével. Minden test hőmérsékletének megfelelő mértékű és spektrumú elektromágneses sugárzást bocsát ki. Ezt a sugárzást egy másik test képes bizonyos mértékig elnyelni.

Kriptongázzal töltött izzólámpa.

Az a feszültség, amelyen a berendezés ténylegesen üzemel, működik. Általában ezt az értéket gyártók feltüntetik a berendezéseiken.

Egy m tömegű test h magasságba történő emelésekor a gravitációs erő ellenében W=m*g*h munkát kell végezni, ahol g a gravitációs gyorsulás. Ez az emelési munka.

Az energia és a munkavégzés mértékegysége (1J=1 N*m).

Ha egy anyagban kémiai változások történnek és ennek következtében az anyagon elektromos áram folyik át vagy, ha az elektromos áram hatására az a anyagban kémiai változások játszódnak le, elektrokémiai folyamatról beszélünk. A galvánelemekben a kémiai energia elektromos energiává alakul. Elektrolízis esetén viszont az elektromos energia hatására nő meg a rendszer kémiai energiája.

Az elektromos energia az elektromos mező energiája, azzal a munkával egyenlő, ami az elektromos mező létrehozásához szükséges töltésszétválasztáshoz, az elektromos töltések felhalmozásához szükséges. Hétköznapi értelemben az elektromos áram által szállított energiát is nevezhetjük elektromos energiának.

Olyan eszköz, mely elektromos áram hatására a vizet alkotó elemeire, oxigénre és hidrogénre bontja.

Kémiai energia rovására elektromos energiát előállító berendezés. A töltések szétválasztását kémiai hatás, erő idézi elő. Általában elektrolitból és két elektródból áll. Az elektródokon történő ionképződés és semlegesítődés hatására az elektródok között feszültség jön létre.

A mágneses mező erővonalait mágneses indukcióvonalaknek nevezzük. Ezek olyan önmagukba záródó görbék, melyek érintői az érinési pntban lévő mágneses indukció irányába mutatnak, sűrűségük pedig a mező erősségét, az indukció vektor nagyságát jellemzi.

Vas, nikkel, kobalt és néhány ötvözet mágneses tulajdonsága a mágnesező hatás után is megmarad. Ezeket ferromágneses anyagoknak nevezzük.

Mágneses mezőbe helyezett lágyvas végein ellentétes mágneses pólusok jönnek létre, ezáltal maga is mágnessé válik. Ezt nevezzük mágneses megosztásnak (influencia).

A mágnesrúd végein pólusok találhatók, egyiket északi (pozitív), a másikat délinek (negatív) nevezzük. Az egynemű pólusok taszítják, a különbözők vonzzák egymást. A kétféle pólus miatt a mágnesrudat mágneses dipólusnak is nevezik.

Mozgó töltés maga körül mágneses mezőt hoz létre. Ennek következtében az áramjárta vezető körül mágneses mező jön létre.

Olyan tekercs, melynek belsejébe a mágneses mező erősítésének céljából lágyvasból készült rudat helyezünk.

Áramjárta tekerccsel körülvett lágyvas, amely addig tartja meg mágneses tulajdonságát, míg az áram folyik benne. Gerjesztetlen állapotban csak nagyon kismértékben fejt ki mágneses hatást. A gerjesztett elektromágnes mágneses tere függ az áram erősségétől, a menetek számától, a vas anyagától és a geometriai méretektől