Hőerőmű U tazásaink során mindannyian találkoztunk nagyfeszültségű elektromos vezetékekkel, amelyeket magas tartóoszlopokon helyeznek el. Ezeken a vezetékeken szállítják az elektromos energiát az áramtermelő erőművektől a fogyasztók felé. Magyarország nagyfeszültségű villamosenergia-hálózatának térképéről megállapítható, hogy hazánkban a leggyakoribb a 400 kV-os vezeték (400 000 V), ennek teljes hossza közel 2000 km. Valamivel rövidebb a 220 kV-os hálózat, amelynek hossza majdnem 1500 km. A legnagyobb feszültségű az Ukrajna felől érkező 750 kV-os távvezeték, ami háromnegyed millió voltot jelent! Ennek magyarországi hossza 268 km.

Joggal merül fel a kérdés, hogy miért használják a nagyfeszültségű távvezetékeket. Azt mindenki tudja, hogy a fogyasztók a fenti feszültségértékeknél sokkal alacsonyabb feszültségeken működnek, hiszen például a háztartásokban 230 V a feszültség értéke. Talán nem annyira ismert, hogy az áramtermelő erőművek generátorai is a nagyfeszültségű távvezetékeknél alacsonyabb, általában 10,5 kV vagy 15,75 kV feszültségen állítják elő az elektromos energiát. Ez azt jelenti, hogy az erőművekben fel kell transzformálni a feszültséget, a fogyasztók számára pedig több lépcsőben le kell transzformálni. Az ok lényegében az, hogy nagyfeszültségen sokkal olcsóbb az elektromos energia szállítása, mint alacsonyabb feszültségeken. A szállítást nem kerülhetjük el, mert az erőművek gyakran nagyon messze vannak a nagyvárosi területektől, ahol a legnagyobb fogyasztók találhatók. A vízerőműveket például csak a duzzasztógát mellé telepíthetik, az atomerőműveket pedig csak oda, ahol megfelelő mennyiségű hűtővíz áll rendelkezésre. A paksi atomerőművet a Duna látja el hűtővízzel.

A fosszilis tüzelőanyaggal (szén, földgáz, kőolaj stb.) működő erőműveket is gyakran a városoktól messze építik, mert kevés alkalmas földterület van a városok körül, és így elkerülhető a városok légszennyeződésének további emelkedése. Mindenesetre az elektromos energiát gyakran nagy távolságokra kell szállítani, és szállítás közben mindig fellép valamekkora energiaveszteség.

Távvezeték Az elektromos energia szállítása közben a vezetékekben áram folyik, így az ellenállásuk miatt melegszenek. Megmutatható, hogy a vezetékek melegedése miatti energiaveszteség akkor kisebb, ha ugyanazt az energia mennyiséget nagyobb feszültség, de kisebb áramerősség mellett juttatjuk el rendeltetési helyére. A szállítási veszteségeket csökkentené a vezetékek elektromos ellenállásának csökkentése, azonban ez nagyon drága, mert ehhez méretüket, tömegüket, a tartóállványok teherbírását kell növelni. A távvezetékek optimális feszültségének meghatározása tehát egy igen összetett gazdasági-pénzügyi-mérnöki probléma.

A váltóáram használatának az a legnagyobb előnye (és használatának egyben ez a fő oka is), hogy transzformátorok segítségével feszültségét könnyen növelhetjük, illetve csökkenthetjük. Ez jelenti a transzformátorok felhasználásának legfontosabb területét.