Az elemlámpák nagy részébe, a hordozható magnókba, bizonyos fényképezőgépekbe, sok játékba egyszerre több elemet kell beraknunk ahhoz, hogy működjenek. Minden esetben pontosan jelezik, hogy milyen módon (polaritással) kell az elemeket behelyeznünk. Általában 1,5 voltos ceruza-, bébi- vagy góliátelemeket használunk olyan eszközökben, amelyek működtetéséhez 3 V, 6 V ese tleg 12 V tápfeszültség szükséges. Hogyan lehetséges az, hogy 1,5 voltos elemeket használva 12 V feszültséget állítunk elő? A másik kérdés az, hogy méretükön kívül miben különböznek a ceruza-, bébi-, illetve góliátelemek, hiszen mindhárom elem 1,5 V feszültségű.

Ha az elem két pólusát egy árammérőn keresztül összekötjük, akkor a műszer a telep rövidzárási áramát méri. Azért a rövidzárási áramot, mert az árammérő ellenállása nagyon kicsi, tehát olyan, mintha egy dróttal kötnénk össze a két pólust.

Látható, hogy a góliátelem képes a legnagyobb áram leadására. Ez azt jelenti, hogy párhuza mosan rákapcsolva, egyszerre több fogyasztót képes működtetni, mint a másik két elem.

A góliátelem méretéből következik, hogy élettartama hosszabb, mint a kisebb elemeké, hiszen az elektromos energiát szolgáltató anyagokból jóval többet tartalmaz. Ennek bizonyítása a következő módon lehetséges. Mindhárom elemre párhuzamosan rákötünk négy-négy zseblámpaizzót és mérjük a főágban folyó áramot. Az izzók mindhárom elemtípus esetén halványan világítanak, mert az 1,5 V feszültség nagyon alacsony. Az elemek közötti különbség az áramerősség időbeni változásában jelentkezik.. Az áramerősség - idő grafikonról leolvasható az elemek közötti különbség. A góliátelem képes a legnagyobb elektromos áram létrehozására, míg a ceruzaelem a legkisebbre és ő merül le a leggyorsabban, majd a bébi- és góliátelem következik, a leírtaknak megfelelően.

Az i s fontos kérdés, hogy miként állítható elő 1,5 voltos elemek segítségével magasabb feszültségű telep. Vizsgáljuk meg egy olyan berendezés elemtartóját, amelybe több elemet kell behelyezni a működtetéshez! Megfigyelhetjük, hogy az elemek elhelyezkedése olyan, hogy az egyik pozitív pólusa a másik negatív pólusához csatlakozik. Az elemek ilyen módon történő összekapcsolását soros kapcsolásnak nevezzük. Ekkor az elemek feszültségei összeadódnak. Ha négy ceruzaelemet sorosan kapcsolunk, akkor egy 6 V feszültségű telepet kapunk. A 4,5 voltos zsebtele p három 1,5 V feszültségű ceruzaelem sorosan kapcsolva.

Az elemek soros kapcsolásával csak a feszültség növekedését érjük el, sem a rövidzárási áram, sem az élettartam nem növekszik. Az elemeket azonban lehet párhuzamosan is kapcsolni. Ekkor az azonos pólusaikat kötjük össze.

A párhuzamos kapcsolás következtében a feszültség nem változik, de növekszik a rövidzárási áram, illetve az élettartam. Két ceruzaelemet párhuzamosan kapcsolva a rövidzárási áram körülbelül a kétszer esére növekszik.

Néhány eszközben egyszerre alkalmazzák az elemek párhuzamos és soros kapcsolását. Ezzel megfelelően nagy feszültséget és elegendően nagy terhelhetőséget érnek el.