A patakmeder alja közelebb látszik

A vizek mélysége a valóságosnál kisebbnek tűnik. Tekintsük a fenék A pontjából kiinduló, szemünkbe jutó fénysugarakat! Az A pontot ott látjuk, ahol a szemünkbe jutó fénysugarak visszafelé történő meghosszabbításai metszik egymást. Ezek a fénytörés miatt a felszínhez közelebbi A' pontban metszik egymást.

A patakmeder alja közelebb látszik

Az égitestek magasabban látszanak

A légkör nem homogén, szokásos körülmények között felfelé ritkul. Ezért az égitestekről a légkörön át ferdén a szemünkbe jutó fénysugár nem egyenes, hanem a folytonos fénytörés következtében görbe vonal. Mi a szemünkbe érkező fény irányában, azaz a görbe érintője irányában, a valóságosnál magasabban látjuk az égitesteket. Például sík terepen a lemenő Nap korongját még éppen a látóhatár felett látjuk teljes egészében, pedig ekkor valójában már a látóhatár alá került.

Fénytörés a légkörben

Délibáb keletkezése

Erős napsütésben a talajhoz közeli levegőrétegek ritkábbak lehetnek a fölöttük levőnél, s így teljes visszaverődés áll elő. Ez a jelenség a délibáb.

Ugyanezért látjuk meleg nyári napsütésben autóban ülve az út távolabbi foltjait tükrösen csillogni. Ilyenkor az égboltról ferdén érkező sugarak szenvednek teljes visszaverődést.

Délibáb