Éles árnyék
A fény egyenes vonalú terjedésének következményei az árnyékjelenségek is. Állítsunk a pontszerű fényforrás és az ernyő közé átlátszatlan anyagból készült tárgyat. Az ernyőn a testnek éles árnyéka látható. Kétféle területet találunk az ernyőn, megvilágítottat és sötétet.
Félárnyék
A fény egyenes vonalú terjedésének következményei az árnyékjelenségek is.
Kiterjedt fényforrás esetén az árnyék határa elmosódott, a szélén fokozatosan világosodik ki. A teljes árnyék az a rész, amelyet a fényforrás egyetlen pontja sem világít meg. Teljesen világos az a terület, amelyet a fényforrás minden pontja megvilágít. A kettő között helyezkednek el azok a pontok, amelyeket a fényforrásnak csak bizonyos pontjai világítanak meg. Ezek a csak részben megvilágított pontok alkotják a félárnyékot. Megfigyelhetjük, hogy a félárnyék a teljes árnyéktól távolodva egyre világosabb. A jelenség magyarázata az, hogy a teljes árnyék közelébe a fényforrásnak csak kevés pontjából érkezik fény, a világos rész felé közeledve azonban egyre több pontból érkezik fény.
Napfogyatkozás, Holdfogyatkozás
Árnyékjelenség a napfogyatkozás és a holdfogyatkozás is. Napfogyatkozásnál a Hold árnyéka vetül a Földre. Holdfogyatkozásnál pont fordítva, a Föld árnyéka vetődik a Holdra.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
