A köznapi életben a melegítéshez szükséges energiaforrás általában valami magas hőmérsékletű test vagy valamilyen éghető anyag. Másképpen is növelhetjük azonban a hidegebb testek hőmérsékletét.

Nagy hidegben úgy is melegíthetjük a kezünket, hogy jó alaposan összedörzsöljük. Sőt más esetben a dörzsölés során egészen magas hőmérséklet is kialakulhat. Például a villanyfúró fúróhegye füstöl, szinte megég, ha valamilyen kemény anyagot fúrunk vele. Az ősember még tüzet is képes volt gyújtani úgy, hogy egy száraz fába kis lyukat fúrt, majd egy hegyes fadarabot gyorsan forgatott benne. Az autó gumija is felmelegszik, gyakran megperzselődik, amikor hirtelen fékezéskor csúszik az aszfalton.

Melegítsünk dörzsöléssel! Alkoholos hőmérő vagy lázmérő illeszkedjen szorosan egy átfúrt parafadug óba. A dugó forgatásával dörzsöljük óvatosan a hőmérőt, így arról közvetlenül leolvashatjuk a hőmérséklet változását! Figyeljük meg, hogy többször forgatva a dugót, azaz több munkát végezve, a hőmérséklet is nagyobb mértékben növekszik.

Ha valamilyen felület simítására dörzspapírt használunk, a felületen észlelhető a felmelegedés a súrlódás hatására, azaz növekszik a papír és a dörzsölt felület belső energiája. Hosszabb ideig tartó csiszolás után tapasztalhatjuk, hogy a testek még jobban felmelegednek.

Melegítsünk ütögetéssel! Ütögessünk erőteljesen kalapáccsal egy kis deszkadarabot, de csak annyira, hogy ne deformálódjon lényegesen! 8-10 ütés után már érzékelhetjük, hogy a fadarab felmelegedett. Tovább ütögetve a hőmérséklet még tovább emelkedik.

Vajon honnan kapja a test ezekben az esetekben az energiát, hiszen nincs termikus kölcsönhatásban másik, melegebb testtel? Azt mondjuk, hogy munkát végzünk a testen, és a munkavégzés eredményeként növekszik a test belső energiája, amit magasabb hőmérséklete jelez.