Helyzeti energia

Felemelünk egy testet a talajról egy bizonyos magasságba. Például föltesszük az 1 m magas asztalra a 4 kg tömegű táskát, vagy erősítés közben "kinyomunk" 1,2 m magasra egy 25 kg tömegű súlyzót. Ezekben az esetekben úgynevezett emelési munkát végzünk. A tanult összefüggést alkalmazva:

Emelés során a testek magasabbra kerültek, olyan helyzetbe, hogy ha ezután engedjük őket leesni, akkor valaminek nekiütközve képesek azt elmozdítani, deformálni vagy felmelegíteni. Röviden: helyzetükből adódóan munkát tudnak végezni. Ha egy test olyan állapotba kerül, melynek következtében munkavégzésre képes, akkor azt mondjuk, hogy energiája van, energiával rendelkezik. Az ilyen állapot mindig valamilyen korábbi munkavégzés eredménye.

Emelési munkánk eredményeként tehát a táska és a súlyzó olyan helyzetbe kerültek, hogy munkavégzésre képesek, rendelkeznek energiával. Az emelési munka során kapott energiát helyzeti energiának nevezzük. A helyzeti energia pontosan egyenlő azzal a munkával, amelyet a tárgy felemelésekor kellett végezni.

Súlyemelő