Mozgásban lévő testek közül példaképpen vizsgáljuk meg egy futó mozgását! A klasszikus atlétikai számban, a 100 méteres síkfutásban 10 másodperces időt mérve azt mondhatjuk, hogy a futó átlagosan 10 métert tett meg másodpercenként. Természetesen közvetlenül a rajt után ennél lassabban futott, míg a célvonalon gyorsabban haladt át. Az is elképzelhető, hogy ugyanezen a versenyen egy másik futó bizonyos szakaszon gyorsabban futott, mint a győztes, csak nem bírta végig az iramot. Így a teljes távot hosszabb idő alatt tette meg, ezért nem nyert. Tehát a győzelem szempontjából nem az a fontos, hogy a mozgás során melyikük hogyan mozgott, hanem a teljes táv és a teljes menetidő a lényeges. Ezért vezették be a fizikusok az átlagsebesség fogalmát. Az előző példánál maradva, az a futó a győztes, amelyik ugyanazt az utat a legrövidebb idő alatt teszi meg. Azt mondjuk, a győztesnek a legnagyobb az átlagsebessége.
Az átlagsebességet úgy számítjuk ki, hogy a mozgó test által megtett összes utat osztjuk az út megtételéhez szükséges teljes idővel.
Képlettel: .
Az átlagsebesség olyan feltételezett sebesség, amellyel a test végig egyenletesen haladva a valóságban megtett utat a mozgás teljes időtartama alatt futná be. Például egy vonat átlagsebességének kiszámításánál az eltelt teljes időbe az állomásokon a le- és felszállással töltött időt is bele kell számítanunk. Az időt tehát a kiindulási állomásról való indulástól a célállomásra való befutásig mérjük.