A munkavégzés kiszámításának meghatározása azt a gyakorlati életből vett tapasztalatot hordozza magában, hogy nagyobb erőkifejtéssel, illetve hosszabb úton több munkát végzünk, mint kisebb erővel vagy rövidebb úton. Senki sem kételkedik abban, hogy két bőröndöt a negyedik emeletre felvinni több munkát igényel, mint egy bőrönddel az első emeletre felsétálni. Ugyanakkor a definíció tartalmaz olyan elemeket is, amelyek ellentmondani látszanak a hétköznapi élet tapasztalatainak. Egy idő után akkor is elfáradunk, ha csak tartjuk a kezünkben a két bőröndöt és nem megyünk fel az emeletre, vagy vízszintes terepen elsétálunk velük a legközelebbi szállodáig. Fizikai szempontból ezekben az esetekben nem történik munkavégzés. Az első esetben a bőrönd nem mozdul el, a második esetben pedig nincs erőirányú elmozdulás, hiszen az általunk kifejtett erő függőleges, a bőrönd elmozdulása pedig vízszintes.
A munka mértékegységét megkapjuk, ha az erő és az elmozdulás mértékegységeit összeszorozzuk
=1 J (joule).
A munka mértékegysége James Prescott Joule angol fizikus nevéből származik. 1J a munkavégzés akkor, ha 1N erő egy testet 1 m távolságra mozgat. Hosszú idő alatt az elvégzett munka elég nagy lehet, ezért használatosak még a joule egység többszörösei, a kilojoule és a megajoule is.
1 kJ = 1000 J
1 MJ = 1000 kJ