Az ősember felhasználható energiához legelőször a tűzgyújtáskor jutott. A tűz által szerzett energia segítségével nem csak melegedni tudott. Tűz nélkül sohasem jutott volna kezdetleges fegyvereihez, az íjhoz és a lándzsához, valamint a későbbi fémeszközökhöz sem. A megfeszített íjba is energiát táplálunk be, amelyet kilövéskor a repülő nyílvessző visz magával mozgási energia formájában.

Napjainkban a különböző típusú erőművekben előállított villamos energia forrása is jól nyomon követhető. A vízi erőmű a hatalmas mennyiségű lezúduló víz helyzeti energiáját alakítja át. A hőerőművek a fűtőanyagban található kémiai energiát, míg az atomreaktorok az anyag parányi részecskéinek, az atomoknak az energiáját szabadítják fel.

Mai világunkban az energia egyre könnyebbé teszi életünket. A műszaki fejlődés lehetővé teszi, hogy a gépek, miközben energiát használnak, jórészt tehermentesítenek bennünket a nehéz fizikai munkáktól. A kényelmes élet, a magas életszínvonal tehát hatalmas energiaigénnyel jár együtt, aminek biztosítása manapság nemcsak technikai, hanem gazdasági és politikai nehézségeket jelentő feladat. Földünk energiatartaléka véges, sokkal jobban kellene takarékoskodnunk! Megdöbbentő példa, hogy a fejlett országokban az egy lakosra jutó energiaszükséglet akár százszorosa is lehet a fejlődő vagy elmaradt országok egy főre eső energiafogyasztásának.