Határozzuk meg a lejtőn legördülő golyó sebességét az első, a második és a harmadik másodperc végén! Vízszintes vályúban folytatódó lejtőt használunk.

A golyót először olyan távolságról indítjuk, hogy a lejtő alját 1 másodperc alatt érje el. (Ez a távolság egy méréssel meghatározható.) Az indítás után 2 másodperccel megjelöljük a golyó helyét a vízszintes szakaszon, ahol így 1 másodpercig mozog. Ebből könnyen meghatározhatjuk, hogy mekkora volt a sebessége a lejtő alján. Ez a golyó pillanatnyi sebessége az indítás után 1 másodperccel.

Másodszor a golyót az előző távolság négyszereséről indítjuk, így a lejtő alját 2 másodperc alatt éri el. (Hiszen az egyes másodpercekben megtett utak aránya megegyezik a páratlan számok arányával.) Megjelöljük a golyó helyét az indítástól mért 3. másodpercnél. Így a vízszintes szakaszon megint pontosan 1 másodpercnyi utat látunk. A vízszintes szakaszon megtett útból könnyen meghatározhatjuk a 2 másodperchez tartozó pillanatnyi sebességet.

Harmadszor a golyót az első távolság kilencszereséről indítjuk, így a lejtó alját 3 másodperc alatt éri el. Megjelöljük a golyó helyét az indítástól mért 4. másodpercnél. Így a vízszintes szakaszon újra pontosan 1 másodperc alatt megtett utat látunk. Ebből könnyen meghatározhatjuk a 3 másodperchez tartozó pillanatnyi sebességet.

A mérések szerint a lejtőn legördülő golyó sebessége minden másodpercben ugyanannyival nő. Ha rövidebb vagy hosszabb időtartamokat választanánk azt tapasztalnánk, hogy a golyó sebessége mindig ugyanannyival növekszik.

Az olyan mozgást, amelynek során a test sebessége egyenlő idők alatt mindig ugyanannyival változik (bárhogyan is választjuk meg az egyenlő időközöket) egyenletesen változó mozgásnak nevezzük.