A lejtőn legördülő golyó pillanatnyi sebességének meghatározásához egy egyszerű módszert alkalmazunk.
A kísérleti lejtőhöz illesszünk egy vízszintes vályút úgy, hogy a golyó ütközés nélkül folytassa az útját vízszintesen. A golyó a lejtő alján elért pillanatnyi sebességgel gurul tehát rá a vízszintes pályára. Megvizsgálhatjuk, hogy a vályúban a golyó már egyenletes mozgással fog haladni azzal a sebességgel, amit korábban megszerzett. A vízszintes mozgás során tehát a sebességet kényelmesen meghatározhatjuk a megtett út és a megtételéhez szükséges idő mérésével. Így egyben meghatároztuk a lejtő alján elért pillanatnyi sebességet is, hiszen az megegyezik a vízszintesen mért egyenletes sebességgel.

A természetben lezajló mozgások többsége nem egyenletes. A fáról leeső érett gyümölcs sebessége egyre nagyobb. A fecske gyorsabban repül, ha észreveszi a rovart.
Azt, hogy egy test egy adott pillanatban milyen gyorsan mozog, a mozgás pillanatnyi sebessége adja meg.
A pillanatnyi sebességet nem tudjuk közvetlenül mérni. A pillanatnyi sebességet mutatja például a járművekbe épített sebességmérő. Ez a műszer azt „számítja át” sebességre, hogy egy adott idő alatt hányat fordulnak a kerekek.