Hőmérséklet értékek a természetben

A köznapi jelenségekben és a fizikai kísérletek, mérések során gyakran fontos szempont, hogyan Vulkánkitörés változik a hőmérséklet. Szinte elképzelhetetlen számunkra, hogy néhány milliárd évvel ezelőtt a világmindenség átlagos hőmérséklete sok-sok milliárd fok lehetett, míg a mai átlagos hőmérséklet a világűrben megközelítőleg −270°C. Földünkön ennél jóval melegebb van - ideális hőmérséklet az élet számára, ami kizárólag a Nap közelségének köszönhető. Földünkön az élőlények, pl. az emberi szervezet egészen rendkívüli módon képes alkalmazkodni a körülményekhez, hiszen −50°C és +50°C között is elviselhető, ha nem is mindig kellemes számunkra az időjárás. Ugyanakkor a környezetünkben is léteznek olyan szélsőséges hőmérsékletek, például egy tűzhányó belsejében, ahol már nem létezhet semmiféle élet. Tartós hidegben, a jégkorszakban teljes állatfajok pusztultak ki. Az emberi élet és az élőlények számára a jelenlegi átlagos hőmérséklet ideális, egészen csekély változás is veszélyes lenne az élővilág számára. Lehűléskor a testünkben lejátszódó kémiai folyamatok lassulnának le, míg a felmelegedés akár egyes fontos molekulák szétbomlásához is vezethetne.

A köznapi életben gyakran használjuk a hideg-meleg, a langyos-forró kifejezéseket, amelyekkel a környezetünkben lévő testek úgynevezett "hőállapotát" jellemezhetjük. Hőérzetünk, tehát az, hogy mennyire érezzük a hideget vagy a meleget, függ a körülményektől is. Például késő ősszel, hűvös, esős időszakban, 9−10 °C -os hőmérséklet mellett, gyakran a valóságosnál hidegebbet érzünk, mint egy szép, napsütéses tavaszi napon, pedig akkor még csak 6−8 °C -os "meleg" van. A meteorológiai jelentésekben is felhívják a figyelmünket például a szél hatására, ami szintén befolyásolja a hőérzetünket.

Egyszerű kísérletet végezhetünk el annak bemutatására, hogy érzékszerveinkkel nem okvetlenül tudjuk csalhatatlanul megállapítani a testek hőmérsékletét. Készítsünk ki három edényt: hideg, langyos, illetve meleg vízzel. Miután egyik kezünket a meleg, a másikat a hideg vízben tartottuk egy rövid ideig, tegyük mindkét kezünket egyszerre a langyos vízbe. Tapasztalhatjuk, hogy mintha más hőmérsékletet éreznénk a jobb és mást a bal kezünkkel, pedig ugyanabban a vízben van mindkettő! Ez az egyszerű jelenség is mutatja, hogy a testek - jelen esetben folyadékok - hőállapotát, hőmérsékletét nem lehet egyszerűen csak az érzékszerveinkre hagyatkozva megállapítani.