Minden test jellemezhető a tehetetlenség tulajdonsággal. Newton-axiómai értelmében a tehetetlenség annyit jelent, hogy minden test igyekszik ellenállni mozgásállapotát megváltoztatni szándékozó hatásnak. A tehetetlenség mértéke a tehetetlen tömeg.
Minden test megtartja nyugalmi állapotát vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását mindaddig, amíg egy másik test vagy mező mozgásállapotának megváltoztatására nem kényszeríti. Ezt a törvényszerűséget a tehetetlenség törvényének nevezzük.
(Newton III.törvénye) Két test kölcsönhatásakor mindkét test erővel hat a másikra, ezek az erők egyenlő nagyságúak és ellentétes irányúak. A két erőt erőnek és ellenerőnek nevezzük.
Egy test lendületét, mozgásmennyiségét a test tömegének és sebességének szorzatából alkotott fizikai mennyiséggel jellemezzük. Általában véve a test azon törekvésének mértéke, hogy megtartsa mozgásának sebességét annak irányával együtt.
