- 4 téma
abszolút fényesség
Egy égitest fényességének mértékegységét magnitudónak nevezzük. Egy égitest látszólagos fényességének értékét (azaz, mennyi fény jut hozzánk az égitestről) nevezzük látszólagos magnitúdónak(jele: m). A látszóglagos fényesség függ a légkör összetételétől, vastagságától.
abszolút törésmutató
A fény vákuumbeli és az adott közegbeli sebességének arányát, az adott közeg vákuumra vonatkoztatott, vagy abszolút törésmutatójának nevezzük.
aktínium sorozat
A radioaktív elemek bomlása során egymásból keletkező elemek alkotják a radioaktív sorozatot v. radioaktív családot. Három radioaktív sorozat van: az urán-rádium-, a tórium- és az aktínium-sorozat. A proakttínium a sorozat kezdő tagja, végterméke pedig ólommal izotóp.
aktiválási energia
Az aktiválási energia ahhoz szükséges, hogy valamely fizikai folyamat végbemehessen. Ez különböző módszerekkel elérhető: melegítés, elektromágneses sugárzás stb.
Androméda-köd
Az Androméda csillagképben szabad szemmel is látható Tejútrendszerünkhöz hasonló spirálgalaxis. A Tejútrendszernél körülbelül másfélszer nagyobb. Távolsága a Földtől 2,2 millió fényév.
atom
Az atom egy kémiai elem legkisebb, kémiai módszerekkel tovább nem bontható része. Felépítését tekintve minden atom rendelkezik egy pozitív töltésű atommaggal és az azt körülvevő elektronokkal. Ezen elektronokat elektromágneses kölcsönhatás köt az atommaghoz.
atommag sűrűsége
Az atommagok sűrűsége állandó, magas érték: 1014 g/cm3 (gramm/köbcentiméter).
atommag-átalakulás
Azokat a folyamatokat, melynek során az atommagban meglévő nukleonok száma, aránya megváltozik, magátalakulásnak nevezzük (pl. hasadás, fúzió, alfa-bomlás).
azonos állású kép
Ha a képalkotás során a tárgy képe és a tárgy az optikai tengely azonos oldalán helyezkedik el, azonos állású képről beszélünk.
Bohr-féle atommodell
Bohr megállapította, hogy a különböző stacionárius pályák közötti átmenetek feleltethetők meg a kisugárzásnak vagy az elnyelődésnek. A stacionárius pályák energiái közötti különbségből a Planck-formula alapján határozhatjuk meg a kisugárzott vagy elnyelt foton frekvenciáját: ΔE=E2−E1=h*f , ahol az E2 egy magasabb energiaszintnek, az E1 pedig egy alacsonyabbnak felel meg.
bolygómodell
A bolygómodell Ernest Rutherford angol fizikus által leírt atommodell. A Rutherford-féle atommodell szerint az atom körül keringő elektronok úgy mozognak, mint a Nap körül keringő bolygók. A hipotézis hibásnak bizonyult, mert a körpályán keringő elektron gyorsulása révén energiát kellene kibocsátania, emiatt a magba kellene zuhanjon. Az atom ellenben stabil tulajdonságot mutat.
C-14-es kormeghatározás
Szerves eredetű, néhány ezer éves leletek, tárgyak kormeghatározására szolgáló módszer (radiokarbon módszer). A C-14 izotóp 5570 éves felezési idővel bomlik el. Az élő szervezetben a folyamatos anyagcsere miatt a C-14 izotóp aránya nem változik. Az elhalt szervezetben már nincs lehetőség újabb C-14 beépülésére, ezért a leletben mérve a szénizotópok arányát következtethetünk a lelet korára.
csillagok fényessége
A csillagok látszólagos fényességét a magnitúdóval jellemezzük. Minél fényesebb a csillag, annál kisebb a magnitúdója. A magnitúdó logaritmikus egység, ha két csillag magnitúdója között 1 az eltérés, akkor 2,512-szer fényesebb nála. Legfényesebb égitestünk a Nap, melynek magnitúdója -27, a legtávolabbi még észlelhető csillagok pedig 30 magnitúdóval rendelkeznek.
csillagok sűrűsége
A csillagok vizsgálata szempontjából nagyon fontos paraméter. A csillagok átlagos sűrűségéből lehet következtetni állapotára, koráa és a benne lejátszódó folyamatokra. A fehér törpe állapotban lévő csillag sűrűsége a Nap átlagos sűrűségénél 1 000 000-szor nagyobb.
csillagtömeg
A csillagok legfontosabb paramétere, fejlődését, életútját alapvetően meghatározza. A csillagtömeg egysége a Nap tömege (M), mely csillagászati tömegegység. A csillagtömeg felső határa jelenleg 150 M. Az átlagos csillagtömeg 0,5 M, a leggyakoribb pedig 0,3 M.
Dalton, John
(1766-1844) angol fizikus és kémikus, nevéhez fűződő törvény szerint egy ideális gázkeverék nyomása komponenseinek parciális nyomásösszegével egyenlő. Bevezette az atom fogalmát a kémiában és azt állította, hogy az anyag különböző tömegű atomokból áll. A vegyületek egymástól való eltérését atomjaik különbözőségében látta.
de Broglie-hullámhossz
De Broglie hipotézise szerint minden anyag kettős természetű. A fénykvantumok és a fényhullámok közti kapcsolathoz hasonlóan más anyagra is teljesül, hogy l=h/p hullámhossz (de-Broglie hullámhossz) rendelhető hozzá, ahol h a Planck-féle állandó, p pedig a lendület. Gyakorlati jelentősége csak nagyon kis tömegű részecskék esetén van (pl. elektron).
diffúz visszaverődés
Ha érdes felületet párhuzamos sugarakkal világítunk meg, akkor a fénysugarak szabálytalanul, szétszóródva verődnek vissza. Ezt nevezzük diffúz visszaverődésnek.
domború tükör
A domború tükör az optikai tengellyel párhuzamos fénysugarakat úgy veri vissza, hogy azok meghosszabbításai a tükör mögött egy pontban (kis térrészben), a domború tükör fókuszpontjában metszik egymást. Képalkotása alkalmassá teszi nagyítókban, távcsövekben történő felhasználásra. A fókusztávolság a görbületi sugár felével egyezik meg, feladatokban negatív előjellel használjuk.
dózisegyenérték
Sugárzások biológiai hatásának jellemzésére alkalmas mennyiség a dózisegyenérték. Jele: H. Figyelembe veszi, hogy az egyes sugárzások az elnyelt dózis tekintetében különböző mértékű károsodást okozhatnak. A dózisegyenérték mértékegysége az SI mértékrendszerben sievert. Jele: Sv. Képlete: H=D*Q*N, ahol D az elnyelt dózis, Q jellemzi a biológiai hatást (mértékegység nélküli szám), N pedig az egyéb tényezőket leíró tényező.
elektronkonfiguráció
Leírja, hogy az elektronok miképpen oszlanak el az egyes héjakon, alhéjakon, pályákon és mekkora a spinkvantumszámuk. Jelölésük: 1s, 2s, 2p, 3s, 3p, 3d …
élettani hatás
Olyan jelenségek következménye, mely az élő szervezet működését befolyásolja.
elsődleges fényforrás
Azon testeket, melyek valamilyen energiaátalakulás következtében a látható fény tarományán belüli elektromágneses hullámot is kibocsátanak, elsődleges fényforrásnak nevezzük.
eltolódás
Két párhuzamos síkkal határolt átlátszó testet plánparalel lemeznek nevezünk. A ferdén beeső fénysugarat a plánparalel lemez önmagával párhuzamosan eltolja. Ezt a távolságot nevezzük eltolódásnak.
emberi szem
Szemünkben a szaruhártya, a csarnokvíz és az üvegtest fénytörőképessége állandó, a lencse azonban képes a tárgy távolságához alkalmazkodni. Szemizmok segítségével a lencse elöl lévő és hátsó felszínének domborultsága változtatásával a fókusztávolság megváltoztatható.
energiaminimum
Az energiaminimum meghatározza az adott rendszer egyensúlyi helyzetét.
fehér törpe
A vörös óriás állapotot követően, egy idő után a hélium „üzemanyag” is kifogy, és a csillag magja ismét összehúzódik. Ekkor a sűrűsége már meghaladja a víz sűrűségének milliószorosát. Felszíni hőmérséklete magas, de a kis felszín miatt a csillag már nem túl fényes. A csillag élete végéhez érkezett, fehér törpévé vált. A fehér törpék lassan kihűlnek, és 1–10 milliárd év alatt belevesznek a Világegyetem sötétjébe (fekete törpe állapot). Megjegyezzük, hogy vannak barna törpék is, melyek hőmérséklete már nem túl magas.
félvezető lézer
A lézer egy fényforrás. Működését tekintve indukált emissziót használ egybefüggő fénysugár létrehozására. Nevét az angol Light Amplification by Stimulated Emission of Radiation kifejezés rövidítéséből kapta. Az első lézert az amerikai Theodore H. Maiman fejlesztette ki 1960-ban.
fényév
Az a távolság, melyet a fény egy év alatt megtesz. Csillagászatban nagy távolságok mérésére szolgáló mértékegység.
fényforrások mérete
Ha a fényforrás mérete a vizsgált jelenségnél számításba jövő egyéb távolságokhoz képest nem elhanyagolható, kiterjedt fényforrásról beszélünk, amennyiben elhanyagolható, úgy pontszerű fényforrásról beszélünk.
fénynyaláb
Vékony keresztmetszetű látható spektrumba tartozó elektromágneses hullám (pl. lézer).
fényrekesz (blende)
A fényképezőgép objektívében vékony fémlemezekből álló egység, melynek segítségével a lencsén áthaladó fényt lehet szabályozni. A szem pupillájához hasonló szerepet tölt be.
fénysebesség
Az elektromágneses hullámok terjedési sebessége. Értéke vákuumban közelítőleg 300000 km/s.
fénysugarak útkülönbsége
Koherens, általában azonos forrásból származó fényhullámok szuperpozíciója. A tér adott pontjába érkező hullámok által keltett rezgésamplitúdót a hullámok útkülönbsége határozza meg. Ennek során beszélhetünk maximális erősítésről és gyengítésről is. Fényinterferencia miatt láthatunk vékony hártyákon színes foltokat.
fénytörés
(refrakció), a fény terjedési irányának megváltozása valamely közeg határfelületén.
fókusz
Optikai tükrök, lencsék optikai tengelyének az a kitüntetett pontja, ahol a tengellyel párhuzamosan beérkező fénysugarak áthaladnak, vagy úgy haladnak tovább, mintha abból indultak volna ki. Geometriai jelentése még az ellipszis kitüntetett pontjának megnevezése.
fordított állású kép
Ha a kép és a tárgy állása fordított, azaz az optikai tengely ellentétes oldalán találhatóak, fordított állású képről beszélünk.
fúziós reaktor
Olyan energiatermelő berendezés, mely a könnyű atommagok fúziója során felszabaduló hőt hasznosítja.
fűtőelem
Az atomreaktor legfontosabb része a hasadóanyagot tartalmazó üzemanyag. Legtöbb esetben dúsított uránt használnak üzemanyagként. A gyakorlatban egyre inkább az urándioxid, uránkarbid, plutóniumdioxid, vagy a kevert oxidos fűtőelemek kezdenek elterjedni. A Paksi Atomerőmű üzemanyaga is urándioxid.
fűtőelem rúd
A termikus reaktorok üzemanyaga ma a reaktorok többségében kissé (2-4%-ra) dúsított vagy természetes UO2 (urán-dioxid), amelyet általában valamilyen cirkóniumötvözetből készült burkolattal ellátott rudak formájában helyeznek el a reaktorban.
Galaktika
A Tejútrendszer másik elnevezése.
Galilei-féle távcső
Olyan távcső, melynek objektívje gyűjtőlencse, okulárja pedig olyan szórólencse, amelyet a gyűjtőlencsével összetartóvá tett sugarak útjába helyeznek el. Egyenes állású virtuális képet ad.
gömbtükör
Gömbtükör egy gömbszelet, melynek külső vagy belső felülete tükröz.
görbületi sugár
A lencsét határoló gömbfelület előjeles sugarát görbületi sugárnak nevezzük.Ha a felület a közeg felől nézve domború, akkor a neki megfelelő görbületi sugár pozitív, ha a felület a közegből nézve homorú, akkor a görbületi sugár negatív.
gyűjtőlencse
Gömbfelületekkel határolt optikai leképező eszköz, mely az optikai tengelyével párhuzamosan beérkező és rajta áthaladó fénysugarakat egyetlen pontban, a fókuszpontban gyűjti össze. Optikailag átlátszó anyagból készül, a görbületi sugarával jellemezzük. Aszimmetrikus esetben két görbületi sugárral írható le. Három csoportba sorolhatjuk őket: kétszeresen domború, sík-domború és homorúan domború.
hasadási termék
A maghasadásnál keletkező részecskéket, atommagokat hasadási termékeknek nevezzük.
határozatlansági elv
Elemi részecskék adott időpillanatban térben elfoglalt helyére csak valószínőségi értelmezést adhatunk. Ha szűkítjük a részecske helyét, akkor lendülete nő. Ha csökkentjük lendületét, akkor helyének meghatározása válik bizonytalanabbá. Ezt a felismerést fogalmazta meg Werner Karl Heisenberg. A részecskék helye és lendülete nem határozható meg egyidejűleg tetszőleges pontossággal.
határszög
Azt a beesési szöget, amelyhez 90°-os törési szög tartozik, határszögnek nevezzük. Csak akkor beszélhetünk határszögről, ha a fény optikailag sűrűbb közegből ritkább közegbe lép át.
háttérsugárzás
Természetes eredetű sugárzások összefoglaló neve. Összetevői a kozmikus háttérsugárzás, a Föld anyagában lévő radioaktív anyagok sugárzása, szennyeződések (atomerőművek, atomrobbanás) után hátramaradt sugárzás.
helymeghatározás
Egy tömegpont adott vonatkoztatási rendszerben lévő helyzetének meghatározására vonatkozó módszerek.
Hertzsprung-Russel-diagram
Csillagfejlődési diagram, melyben az ismert csillagokat fényességük és felszíni hőmérsékletük alapján helyezik el. A diagram alkalmas a csillagok fejlődésének bemutatására.
Hubble-űrtávcső
Föld körüli pályán keringő mesterséges égitest, mely a Föld légkörének hullámoptikailag káros hatásainak kiküszöbölése miatt pontos csillagászati megfigyeléseket tud végezni. Számos igen fontos kutatási eredményt értek el segítségével.
hullám-részecske kettős viselkedés
Az anyagi részecskék részecsketulajdonságaik (tömeg, méret, töltés) mellett hullámtulajdonságokkal is rendelkeznek.
inverz populáció
Az atomok olyan eloszlását, amikor valamely gerjesztett állapotban az atomok térfogat-egységenkénti száma nagyobb, mint egy másik, kisebb energiájú állapotban, amely nem feltétlenül az alapállapot, inverz populációnak, magyarul fordított betöltésnek nevezzük.
jupiterhold
A Jupiter bolygó körül keringő hold. Jelenleg 16-ot ismerünk.
kép
Optikai leképezés, amely során a tárgy pontjaiból kiinduló széttartó fénysugarak valamilyen optikai eszközön való áthaladás után ismét egy-egy pontban (kép) egyesülnek.
képszerkesztés
Optikai leképezés során a tárgy képének megszerkesztése a nevezetes sugármenetek segítségével.
kibocsátási (emissziós) színkép
Izzó anyag által kibocsátott fény színek (hullámhossz, vagy frekvencia) szerinti felbontása. Az adott anyagra jellenző vonalakból áll.
kilépési munka
Ahhoz, hogy a fém felszínéről egy elektront kiszakítsunk, valamekkora minimális energiára, az úgynevezett kilépési munkára van szükség, amit Wki -vel jelölünk.
kiterjedt fényforrás
Ha a fényforrás mérete a vizsgált jelenségnél számításba jövő egyéb távolságokhoz képest nem elhanyagolható, kiterjedt fényforrásról beszélünk.
koherens hullám
Koherens hullámoknak nevezzük azokat a hullámokat, amelyek fáziskülönbsége időben állandó, azaz mindig azonos fáziskülönbségű pontok találkoznak.
lassítás
Az U-235 (235-ös urán izotóp) hasadásakor keletkező gyors neutronok ütközések általi lelassítását nevezzük a magfizikában lassításnak. Azt a közeget, amelyben a lassítás történik lassító közegnek vagy moderátornak nevezzük.
Lavoisier, Antoine Laurent
(1743-1794) francia kémikus, megállapította, hogy a levegő oxigén és nitrogén keveréke. Megalkotta a kémiai vegyületek elnevezésének rendszerét. Elsőként alkalmazta a tömegmegmaradás elvét a kémiai egyenletek leírásában.
magerő
Az atomomagban lévő nukleonok közötti igen erős, rövid hatótávolságú nukleáris kölcsönhatás, mely az atommagot egybentartja és igen stabillá teszi.
magfúzió
Magfúziónak nevezzük azt a folyamatot, amelyben két atommag egyesüléséből egy harmadik atommag keletkezik.
magnitúdó
Az égitestek fényességének meghatározására használt, a fény intenzitásának logaritmusával arányos skála mértékegysége. Egy magnitúdó különbség 2,512-szeres fényintenzitás-aránynak felel meg. A magnitúdó skála fordított, azaz minél kisebb a magnitúdó értéke, annál fényesebb az objektum. A Nap látszó fényessége -26,8 magnitúdó, a teleholdé -12,6 magnitúdó, a szabad szemmel látható leghalványabb csillagé +6,5 magnitúdó körüli.
magreakció
A magreakció a magátalakulások egyik formája. A magreakciók során az atommag kívülről jövő részecske hatására változik meg. Magátalakulás a nem stabil magoknál külső részecske jelenléte nélkül is bekövetkezhet. A reakciót rendszerint úgy hajtják végre, hogy a vizsgált anyagmintát felgyorsított részecskenyalábbal bombázzák.
másodlagos fényforrás
Minden testet, amely csak a rá eső fény hatására látható, másodlagos fényforrásnak nevezünk.
moderátor
Olyan anyagok,amelyek a gyors neutronokat lefékezik. (Pl.:deutérium,hélium,szén.)
naptömeg
Csillagászatban használatos egység. A tőlönk távol lévő csillagok tömegét sok esetben a Nap tömegéhez viszonyítjuk.
nevezetes sugármenet
A tárgy képének megszerkesztéséhez három nevezetes sugármenetet használható fel, amelyek egyúttal három fontos pontot is meghatároznak. 1. Az optikai tengellyel párhuzamos fénysugár a fókuszponton halad keresztűl. 2. A fókuszponton áthaladó fénysugár az optikai tengellyel párhuzamosan halad tovább. 3. Az optikai középpontba érkező fénysugár olyan szögben verődik vissza, amilyen szögben beérkezett.
nevezetes sugármenetek
Geometriai optikában használatos módszer a tükrök és lencsék optikai leképezése során előálló tárgy képének megszerkesztésére.
nukleonok közötti kötés
Az Einstein egyenlettel számított E=m*c2 energia az atommag kötési energiája, ahol m a magban fellépő tömeghiány, c a fény vákuumbeli terjedési sebessége. Ha az atommagot alkotó nukleonokat egymástól távol lemérnénk, majd a belőlük alkotott magot is lemérnénk, akkor a tömeghiánynak megfelelő energia a mag kötési energiája.
okulár
(szemlencse), optikai eszközök szemhez illeszkedő lencséje, melyen az utolsó leképezés történik.
optikai lencsék
Az optikai lencsék gömbfelületdarabokkal, esetleg egyik oldalán síkkal határolt átlátszó testek.
optikai tengely
A gömbtükör, illetve optikai lencse szimmetriatengelyét optikai tengelynek nevezzük.
ősrobbanás-elmélet
Mintegy 13-18 milliárd évvel ezelőtt a Világegyetem anyaga egy nagy sűrűségű és magas hőmérsékletű térrészbe volt összezsúfolva. Az Univerzum fejlődése egy nagy robbanással vette kezdetét. (Innen származik az elmélet másik elnevezése: Ősrobbanás-elmélet, vagy angolul Big Bang.) Kezdeti állapotban az anyag olyan formában lehetett jelen, amire nincsenek szemléletes fogalmaink. (Feltételezések szerint az ősrobbanás után 10-43 s elteltével a sűrűség 1096 kg/m3, a hőmérséklet pedig 1032 K volt.)
pásztázó elektronmikroszkóp
Anyagminták vizsgálatára használt készülék, melyben a vizsgálandó anyag felületét elektronsugárral tapogatják le. Mélységélessége nagy, de felbontóképessége kicsi. Nagyítása körülbelül 300000-szeres. Alkalmas nem sima felületek vizsgálatára is.
Pauli-elv
Az atomban nem lehet két olyan elektron, melynek mind a négy kvantumszáma megegyezik. Miután egy atompályának három kvantumszáma adott, rajta legfeljebb két, ellentétes spinű elektron tartozkodhat.
Pauli-féle kizárási elv
A Pauli-féle kizárási elv szerint az atomban nem lehet két vagy több olyan elektron, amelynek mind a négy kvantumszáma megegyezne. A Pauli-elv másként kifejezve azt jelenti, hogy minden kvantumállapot csak egy elektronnal lehet betöltve.
periódusos rendszer
Az elemek periódikus elrendezése a rendszám függvényében a fizikai és kémiai tulajdonságaik alapján.
plánparalel lemez
Két párhuzamos síkkal határolt átlátszó testet plánparalel lemeznek nevezünk.
plazmaállapot
Az anyag magas hőmérsékleten megjelenő halmazállapota, melyben a gáz nagyrészt elektronokból és pozitív ionokból áll. Az anyag negyedik halmazállapota.
plutónium
A plutónium (vegyjel: Pu) az aktonoidák csoportjába tartozó mesterséges, radioaktív, fémes kémiai elem, a periódusos rendszer 94. tagja. 1940-ben fedezte fel Glenn T. Seaborg, Edwin M. McMillan, J. W. Kennedy és A. C. Wahl. 15 izotópja ismert. Ezek közül a legjelentősebb a 239Pu, melynek felezési ideje 24 100 év.
prizma
Az egymással szöget bezáró síklapokkal határolt átlátszó test a prizma.
proton és neutron arány
Valamely atommagban található protonok- és neutronok számának hányadosa.
proton-proton ciklus
A proton-proton ciklus az egyike annak a két fúziós reakciónak, amelyekkel a csillagok hidrogénből héliumot termelnek (a másik a CNO-ciklus). A proton-proton ciklus a naptömegű vagy annál kisebb csillagok esetén a fontosabb energiaforrás.
pulzár
A szupernóvarobbanás helyén egy igen nagy sűrűségű neutroncsillag marad. A neutroncsillagok valószínűleg azonosak az 1967-ben felfedezett pulzárokkal, amelyek periodikusan változó intenzitást mutató rádióforrások. Ezt többek között az is alátámasztja, hogy az 1054-ben a Bika csillagképben történt szupernóvarobbanás helyén található Rák-köd közepén pulzárt fedeztek fel. A pulzárok valószínűleg nagyon nagy sűrűségű, gyorsan forgó objektumok.
rács
Optikai rács, hullámoptikában használt eszköz, aminek a segítségével kimutathatók az elhajlási és interferencia jelenségek. Általában sűrűn karcolt üveglap, ahol a rácsállandó összemérhető a hullámhosszal. Vékony anyagminták is rácsot alkothatnak.
rádiócsillagászat
A rádiócsillagászat a Földön kívüli térből érkező, természetes eredetű rádiósugárzásokkal foglalkozik. A rádiócsillagászat segítségével olyan objektumokat vizsgálhatunk, amelyek - vagy legalábbis egyes részeik - a spektrum egyéb tartományaiban észrevétlenek maradnának.
rádiósugárzás
A rádiócsillagászat az 1930-as években kezdődött, amikor Karl Jansky először észlelt a Tejút felől rádióhullámokat. Ezt követően különböző forrásokból észleltek rádiófrekvenciás sugárzásokat. Ezen források közt voltak csillagok, galaxisok, és egészen új osztálya az égitesteknek, mint a rádiógalaxisok, kvazárok, pulzárok és csillagászati mázerek.
reakcióegyenlet
A reakcióegyenletben (vagy kémiai egyenlet) a kémiai folyamatokat kémiai képletek jelölésrendszerével írjuk le, valamint a reagáló és a keletkezett anyagok anyagmennyiségarányait is feltüntetjük. A kémiai reakciókra érvényes a tömegmegmaradás törvénye.
rés
Hullámtani kísérletekben a hullám terjedési irányába helyezett a hullámhosszal összemérhető párhuzamos szélű a hullám számára áthatolhatatlan közegen lévő nyílás.
röntgensugárzás
A röntgensugárzás elektromágneses sugárzás. A röntgensugarakat úgy keltik, hogy fémfelületeket elektronokkal bombáznak, ennek következtében az elektonok lelassulnak és a fémből röntgensugarak lépnek ki.
Rutherford, Ernest
(1871-1937) angol fizikus, kémikus. 1908-ban fizikai nobel-díjat kapott az elemek bomlásának vizsgálataiért és a radioaktív anyagok kémiájában elért eredményeiért. Szórási kísérletével először állípította meg, hogy az atom tömege a méretéhez képest nagyon kicsi térrészben összpontosul.
sárgafolt
Sárgás folt a retina közepén. Itt található a legtöbb idegvégződés, itt legélesebb a látás.
sokszorozási tényező
Ha az n számú hasadásban keletkező neutronok közül átlagosan n' számú idéz elő új hasadást , akkor az n/n' arányt sokszorozási tényezőnek nevezzük .
spirális galaxis
A galaxisok egyik csoportja, melyben az anyagáramlás a benne lévő csillagok forgó-keringő mozgása következtében spirálkarokban valósul meg. A spirálkarok a galaxis korongjában lévő sűrűséghullámok, melyek látszólag forgómozgást végeznek a galaxisok magja körül. A Tejútrendszer is spirálgalaxis.
szabályozott láncreakció
Maghasadás során keletkező termikus neutronok újabb hasadást okozhatnak. Ha sikerül a felesleges neutronokat abszorbeáló közeg segítségével elnyeletni, és az új hasadást okozó neutronok számát átlagosan egy körül stabilizálni, akkor ellenőrzött láncreakcióról beszélünk.
száloptika
Üvegszál, vagy optikai szál, hosszú vékony optikailag átlátszó közegből készült vezeték, melyből a fény a teljes visszaverődés miatt nem tud kilépni. Monokromatikus (lézer) fényt használva nagy mennyiségű információ egyidejű továbbítására alkalmas.
szem alkalmazkodása
(akkomodáció) Szemünkben a szaruhártya, a csarnokvíz és az üvegtest fénytörőképessége állandó, a lencse azonban képes a tárgy távolságához alkalmazkodni. Szemizmok segítségével a lencse előli és hátsó felszínének domborultsága változtatásával a fókusztávolság megváltoztatható.
szemüveg
Optikai lencse amely fókuszálja a rajta áthaladó fénysugarakat, az ideghártyára képezi le őket.
szén-nitrogén-ciklus
A szén-nitrogén-oxigén-ciklus (CNO) a két fúziós reakció egyike, amellyel a csillagokban a hidrogén héliummá alakul (a másik a proton–proton ciklus). Míg a proton–proton ciklus a naptömegű csillagokban, és az annál kisebbekben fontosabb, addig az elméleti modellek szerint a nehezebb csillagokban a CNO-ciklus termel több energiát. A szén-nitrogén-oxigén-ciklus létezését 1938-ban Hans Bethe vetette fel.
színképelemzés
Fényforrás által kibocsátott elektromágneses sugárzás spektrumának elemzése abból a szempontból, hogy az tartalmaz-e az anyagi minőségre, összetételre jellemző elnyelési vagy kibocsájtási vonalakat. A jellegzetes vonalakhoz tartozó frekvenciából következtethetünk az anyagban lejátszódó folyamatokra, elektronátmenetekre, anyagi összetételre.
tágulási folyamat
Azon folyamatok összefoglaló neve, mely során a gáz térfogata megnő.
tárgyak színe
Fényforrás által kibocsátott elektromágneses sugárzás az adott tárgyon optikai törést szenved, és színekre bomlik.
távollátás
A távollátás (hiperopia)a szem betegsége: a szemgolyó túl rövid, a párhuzamos fénysugarak, a sugárizom nyugalmi helyzetében a retina mögött metszik egymást, így már a távoli tárgyak esetén is össze kell húzódnia. Közeli tárgypont képe apró kör (életlen).
Tejútrendszer
A Naprendszer egy nagyon sok csillagból álló csillagrendszer, a Tejútrendszer (Galaktika) egyik tagja. A Tejútrendszer „oldalnézetből” két egymás felé fordított szalmakalaphoz hasonlít, „felülnézetben” pedig jól látszik spirálszerű szerkezete.Méretei hatalmasak: átmérője kb. 100 ezer fényév, legnagyobb vastagsága 15 ezer fényév. Felépítése mai elképzeléseink szerint a következő: a Tejútrendszer geometriai középpontjában helyezkedik el a magja, egy kb.100 millió naptömegű objektum, amely erős rádiósugárzást bocsát ki. A mag a Nyilas csillagkép irányában van, de jellemző tulajdonságait nem nagyon ismerjük, mert az irányába eső sötét ködök eltakarják előlünk. A Tejútrendszer számtalan csillaga főként a spirális karokban összpontosul. Egy ilyen karban található a Naprendszer is a magtól kb. 30 ezer fényév, a szimmetriasíktól 50 fényév távolságban.
teljes visszaverődés
Amikor a hullám optikailag sűrűbb közegből ritkább közegbe ér, akkor bizonyos határszögnél nagyobb beesési szög esetén nem az új közegben folytatja útját, hanem a határfelületről visszaverődik és a sűrűbb közegben halad tovább. A határszög értéke a két közeg relatív törésmutatójától függ.
térfogati energia
A térfogati energia fogalmát a magfizikai cseppmodell leírásakor használjuk. Az atommagban a tömegszám növekedésével nő a fajlagos kötési energia, mert újabb és újabb nukleonok között jelenik meg vonzó kölcsönhatás. Ez az energiajárulék a térfogati energia, ami az erős kölcsönhatásból adódik.
termikus neutron
Közepes energiájú (0,039 eV) neutronok, melyek az anyagban gázrészecskékhez hasonlóan mozognak, se nem lassulnak, se nem gyorsulnak, nem elnyelő közegben hosszú élettartamúak. Az atommag hasítására és a láncreakció fenntartására leginkább alkalmas tulajdonságokkal rendelkezik.
tömegcsökkenés
Az egynél több nukleont tartalmazó atommag tömege mindig kisebb, mint az őt alkotó nukleonok tömegének összege. Ezt a jelenséget tömeghiánynak vagy másnevén tömegdefektusnak nevezzük. A tömeghiány nagysága az atommagot alkotó nukleonok számából és tömegéből számított tömeg illetve a mérésekkel kapott tömeg különbsége.
tömeghiány (tömegdefektus)
Az egynél több nukleont tartalmazó atommag tömege mindig kisebb, mint az őt alkotó nukleonok tömegének összege. Ezt a jelenséget tömeghiánynak másnéven tömegdefektusnak nevezzük. A tömeghiány nagysága az atommagot alkotó nukleonok számából és tömegéből számított tömeg illetve a mérésekkel kapott tömeg különbsége.
törőszög
Optikailag átlátszó (fényáteresztő) test (prizma) síklapjai által bezárt szöge.
törpe csillag
A csillagfejlődés utolsó stádiuma a kistömegű csillagok életútjában a fehér törpe. Olyan égitest, melynek mérete a földéhez hasonló, sűrűsége ellenben igen nagy, körülbelül 0,5 tonna/cm3. Tömege a Nap tömegéhez mérhető.
trícium
A hidrogénatom 3-as tömegszámú, legnehezebb izotópja. Atommagja a triton, egy protonból és két neutronból áll. A földön természetes állapotban ritkán fordul elő.
tükör nyílásszöge
Domború vagy homorú tükörnél az optikai tengely és a gömb középpontjából a tükör széléhez húzott sugár által bezárt szög a tükör nyílásszöge. Kisnyílásszögű a gömbtükör, ha a nyílásszög kisebb mint 5°.
vakfolt
A retina azon pontja, ahol a látóideg kilép. Itt nem keletkezik ingerület.
Világegyetem (Univerzum)
A mai ismereteink szerint, a bennünket körülvevő térben és időben táguló anyaghalmazok összessége.
visszaverődési szög
A visszavert fénysugárnak a beesési merőlegessel bezárt szögét, visszaverődési szögnek nevezzük.
vonalas színkép
Olyan anyagok színképe, melyek egymástól élesen elkülöníthető frekvenciatartományban bocsátanak ki, vagy nyelnek el elektromágneses hullámokat.
vöröseltolódás
Az egymástól távolodó égitestekről kibocsátott fény spektrumában a színképvonalak a vörös felé tolódnak el. A jelenség oka a relativisztikus Doppler-effektus. Az eltolódás mértékéből számítható ki a távolodás sebessége.
235-ös uránizotóp
A 92-es rendszámú, 235-ös tömegszámú, termikus neutronokkal hasítható atommaggal rendelkező uránizotóp. Atomerőművek fűtőanyagaként hasznosítható. A természetben található urán 0,7%-a 235-ös izotóp, felezési ideje 7,13*108 év.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)