A fényképezőgép

A fényképezőgép lencséje (lencserendszer) a kétszeres fókusztávolságánál messzebb lévő tárgyakról valódi, fordított állású, kicsinyített képet állít elő a filmen. Különböző tárgytávolságokhoz különböző képtávolságok tartoznak. A lencse mozgatásával (távolságállítás) érjük el, hogy a film mindig az éles képnek megfelelő helyen legyen. Adott képtávolság esetén nemcsak egy adott távolságra lévő tárgyról kapunk éles képet, hanem egy bizonyos tárgytávolság-tartományon belül levőkről. Ez a tartomány az úgynevezett mélységélesség. A tárgytávolság növekedésével vagy a bemenő nyílás (fényrekesz, blende) szűkítésével a mélységélesség nő.

A filmen a rávetített fény kémiai reakciót vált ki. Ehhez megfelelő fénymennyiség szükséges, melyet a megvilágítási idő (exponálási idő) helyes megválasztásával biztosítunk. Ez alatt az idő alatt a film előtt található zárszerkezet nyitva van.

Fényképezőgép és képalkotása

A diavetítő

A diavetítőben a hátulról megvilágított diapozitívet a vetítőlencse képezi le az ernyőre. A tárgy egyenletes megvilágítását úgy valósítjuk meg, hogy az erős fényforrásból kibocsátott nyalábot egy gyűjtőlencserendszer (kondenzor) összegyűjti (a homorú gömbtükör az ellenkező irányba indulót is visszaveri). A diát közvetlenül a kondenzor elé helyezzük, hogy a teljes nyalábot felhasználjuk. Az objektívet oda helyezzük, ahol a fénynyaláb a legkisebb átmérőjű, így a legkisebb a leképezési hiba. A fókusztávolságokat ennek megfelelően kell megválasztani.

A diavetítés vázlata