proton és neutron arány
Valamely atommagban található protonok- és neutronok számának hányadosa.
magreakció
A magreakció a magátalakulások egyik formája. A magreakciók során az atommag kívülről jövő részecske hatására változik meg. Magátalakulás a nem stabil magoknál külső részecske jelenléte nélkül is bekövetkezhet. A reakciót rendszerint úgy hajtják végre, hogy a vizsgált anyagmintát felgyorsított részecskenyalábbal bombázzák.
tömeghiány (tömegdefektus)
Az egynél több nukleont tartalmazó atommag tömege mindig kisebb, mint az őt alkotó nukleonok tömegének összege. Ezt a jelenséget tömeghiánynak másnéven tömegdefektusnak nevezzük. A tömeghiány nagysága az atommagot alkotó nukleonok számából és tömegéből számított tömeg illetve a mérésekkel kapott tömeg különbsége.
magerő
Az atomomagban lévő nukleonok közötti igen erős, rövid hatótávolságú nukleáris kölcsönhatás, mely az atommagot egybentartja és igen stabillá teszi.
izotóp
Az azonos rendszámú, de különböző tömegszámú (különböző neutronszámú) atommagokat izotópoknak nevezzük. Az izotópok kémiai tulajdonságai megegyeznek.
elektronfelhő
Kvantummechanikai megközelítés szerint az elektronok az atommag környezetében meghatározott valószínűséggel találhatóak, ennek megfelelően az elektron töltése a térben megoszlik. Ez az elektronfelhő szemléltetése.
nukleonok közötti kötés
Az Einstein egyenlettel számított E=m*c2 energia az atommag kötési energiája, ahol m a magban fellépő tömeghiány, c a fény vákuumbeli terjedési sebessége. Ha az atommagot alkotó nukleonokat egymástól távol lemérnénk, majd a belőlük alkotott magot is lemérnénk, akkor a tömeghiánynak megfelelő energia a mag kötési energiája.
térfogati energia
A térfogati energia fogalmát a magfizikai cseppmodell leírásakor használjuk. Az atommagban a tömegszám növekedésével nő a fajlagos kötési energia, mert újabb és újabb nukleonok között jelenik meg vonzó kölcsönhatás. Ez az energiajárulék a térfogati energia, ami az erős kölcsönhatásból adódik.
fajlagos kötési energia -tömegszám grafikon
Egy nukleonra eső fajlagos kötési energia ábrázolása a tömegszám függvényében. A fajlagos kötési energia változása a tömegszám függvényében rámutat az atomenergia-felszabadítás két lehetőségére a fúzióra és a fisszióra.
cseppmodell
A kísérleti tapasztalatokat jól visszaadó és elég szemléletes magmodell a cseppmodell, amely az atommagot bizonyos értelemben olyannak tekinti, mint egy folyadékcsepp.
aktiválás
A természetben a spontán maghasadás bekövetkezésének valószínűsége nagyon kicsi. Ennek kvantumfizikai magyarázata van. Ahhoz, hogy bekövetkezzék a radioaktivitás, az atommagot átmenetileg magasabb energiájú állapotba kell hozni. Ezt a folyamatot aktiválásnak, az aktiváláshoz szükséges energiát aktiválási energiának nevezzük.
bomlási sor
Radioaktív sugárzás kibocsátásakor (kivéve az alfa-bomlás) új összetételű atommag (ún. leánymag) keletkezik. Ha a keletkezett atommag radioaktív, a bomlás tovább folytatódik. Több, egymás után következő bomlás sorozatát radioaktív bomlási sornak nevezzük. A radioaktív bomlási sorokban általában alfa-bomlások és béta-bomlások vannak, amelyeket gamma-bomlások követnek. Négy bomlási sort különböztetünk meg attól függően, hogy a bomlási sorban lévő atommagok tömegszáma néggyel osztva milyen maradékot ad.
β--bomlás
Azt a kölcsönhatást, amelyben a neutron protonná vagy a proton neutronná alakul át elektron kibocsátása vagy elnyelése révén béta-bomlásnak nevezzük.
termikus neutron
Közepes energiájú (0,039 eV) neutronok, melyek az anyagban gázrészecskékhez hasonlóan mozognak, se nem lassulnak, se nem gyorsulnak, nem elnyelő közegben hosszú élettartamúak. Az atommag hasítására és a láncreakció fenntartására leginkább alkalmas tulajdonságokkal rendelkezik.
radioaktív bomlás
Előfordul, hogy egy atommag minden külső beavatkozás nélkül más atommaggá alakul át, miközben nagy energiájú sugárzást bocsát ki. Ezt a jelenséget nevezzük radioaktív bomlásnak és a kibocsátott sugárzást radioaktív sugárzásnak. A radioaktív sugárzásnak három típusát különböztetjük meg, az α -, β - és γ -sugárzást.
α-sugárzás
Az α -sugárzás az egyes radioaktív izotópok α -bomlása során kibocsátott α-részecskék árama.
neutrínó
A neutrínó elemi részecske. Nagyon ritkán lép kölcsönhatásba más részecskékkel. Töltése nincs, tömege ha van is kisebb, mint az elektron tömegének ezred része. A β-bomláskor keletkező részecske.
radioaktivitás
Bizonyos atommagok tulajdonsága, mely során azok külső hatás nélkül elbomlanak, átalakulnak.
γ-sugárzás
Az elektromágneses sugárzás 0,1-0,00005 nanométer tartománybeli hullámhosszal rendelkező sugárzását, gamma-sugárzásnak nevezzük.
β-sugárzás
Az β-sugárzás az egyes radioaktív izotópok β-bomlása során kibocsátott β -részecskék árama.
röntgensugárzás
A röntgensugárzás elektromágneses sugárzás. A röntgensugarakat úgy keltik, hogy fémfelületeket elektronokkal bombáznak, ennek következtében az elektonok lelassulnak és a fémből röntgensugarak lépnek ki.
reakcióegyenlet
A reakcióegyenletben (vagy kémiai egyenlet) a kémiai folyamatokat kémiai képletek jelölésrendszerével írjuk le, valamint a reagáló és a keletkezett anyagok anyagmennyiségarányait is feltüntetjük. A kémiai reakciókra érvényes a tömegmegmaradás törvénye.
tórium sorozat
A radioaktív bomlás útján egymásból keletkező izotópok, radioaktív bomlási sorokat alkotnak. Ezek is lehetnek radioaktívak, és tovább bomolhatnak. Így egész hosszú ún. bomlási sor alakulhat ki. A négy nevezetes sorozat közül az egyik a tórium 232-es.
felezési idő
Azt az időt, amely alatt egy radioaktív anyagban a radioaktív magok száma a kezdeti érték felére csökken, felezési időnek nevezzük. A felezési idő jellemző az adott radioaktív izotópra.
aktínium sorozat
A radioaktív elemek bomlása során egymásból keletkező elemek alkotják a radioaktív sorozatot v. radioaktív családot. Három radioaktív sorozat van: az urán-rádium-, a tórium- és az aktínium-sorozat. A proakttínium a sorozat kezdő tagja, végterméke pedig ólommal izotóp.
neptúnium sorozat
A radioaktív bomlás útján egymásból keletkező izotópok, radioaktív bomlási sorokat alkotnak. Ezek is lehetnek radioaktívak, és tovább bomolhatnak. Így egész hosszú ú.n. bomlási sor alakulhat ki. A neptúnium sorozat a plutónium-241 mesterséges izotóppal kezdődik, amely bomlik neptúnium-237-re és bizmut-209-el fejeződik be.
kobalt-60
A kobalt 60-as tömegszámú izotópja. Felezési ideje öt év, gyógyászatban használt izotóp.
jódizotóp
Az azonos rendszámú, de különböző tömegszámú (különböző neutronszámú) jódatommagok.
sievert
A dózisegyenérték (H) mértékegysége az SI mértékrendszerben a sievert (Sv): 1 Sv = 1 J/kg. 1 Sv az a dózis, amely biológiai hatásosság szempontjából 1 Gy (egy gray) gamma-dózissal egyenértékű (1 Gy az a sugárdózis, amelyet 1 kg tömegű anyag elnyel, ha vele állandó intenzitású sugárzás útján 1 Joule energiát közlünk ).
dózisegyenérték
Sugárzások biológiai hatásának jellemzésére alkalmas mennyiség a dózisegyenérték. Jele: H. Figyelembe veszi, hogy az egyes sugárzások az elnyelt dózis tekintetében különböző mértékű károsodást okozhatnak. A dózisegyenérték mértékegysége az SI mértékrendszerben sievert. Jele: Sv. Képlete: H=D*Q*N, ahol D az elnyelt dózis, Q jellemzi a biológiai hatást (mértékegység nélküli szám), N pedig az egyéb tényezőket leíró tényező.
lassítás
Az U-235 (235-ös urán izotóp) hasadásakor keletkező gyors neutronok ütközések általi lelassítását nevezzük a magfizikában lassításnak. Azt a közeget, amelyben a lassítás történik lassító közegnek vagy moderátornak nevezzük.
hasadásos bomba (atombomba)
Olyan tömegpusztító fegyver, mely robbanásakor a maghasadáskor felszabaduló energia ellenőrizetlen láncreakció során nagyon rövid idő alatt szabadul fel. Pusztító erejét hagyományos robbanótöltet (TNT) egyenértékkel fejezik ki.
nyomottvizes reaktor
A reaktor primer körében áramló vizet nagy nyomás alatt tartják, ezáltal magas hőmérsékleten is folyékony halmazállapotú marad.
hasadóanyag
Olyan nagy tömegszámú izotópok, melyek alkalmas körülmények között kisebb atomokra esnek szét és közben energia szabadul fel. Hasadó anyagot használnak atomerőművek fűtőanyagaként, vagy atombombák tölteteként.
fűtőelem rúd
A termikus reaktorok üzemanyaga ma a reaktorok többségében kissé (2-4%-ra) dúsított vagy természetes UO2 (urán-dioxid), amelyet általában valamilyen cirkóniumötvözetből készült burkolattal ellátott rudak formájában helyeznek el a reaktorban.
atomreaktor
Az atomreaktorban a láncreakció szabályozott formában megy végbe. Az atomreaktorokat főként energiatermelésre használják, de vannak más célra épített reaktorok is.
nyomottvizes reaktor
A reaktor primer körében áramló vizet nagy nyomás alatt tartják, ezáltal magas hőmérsékleten is folyékony halmazállapotú marad.
hidrogénbomba
Temonukleáris bomba, melyben egy hagyományos atomtöltet robbanásával idézik elő azt a hőmérsékletet, ami a hidrogén atomok fúziójához szükséges, ami nagy energia felszabadításához vezet.
fúziós reaktor
Olyan energiatermelő berendezés, mely a könnyű atommagok fúziója során felszabaduló hőt hasznosítja.
trícium
A hidrogénatom 3-as tömegszámú, legnehezebb izotópja. Atommagja a triton, egy protonból és két neutronból áll. A földön természetes állapotban ritkán fordul elő.
plazmaállapot
Az anyag magas hőmérsékleten megjelenő halmazállapota, melyben a gáz nagyrészt elektronokból és pozitív ionokból áll. Az anyag negyedik halmazállapota.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)