Hétköznapi nevén a "mazsolás puding" modell. Az első tudományos modell az atom szerkezetéről, mely szerint az atomot egyenletes sűrűségű pozitív töltésfelhő alkotja, melyben pontszerű töltések, elektronok helyezkednek el, mint mazsolák a pudingban.

A fizika egyik részterülete, a klasszikus mechanika általánosítása. Részterületei az általános relativitáselmélet és a speciális relativitáselmélet. Legfontosabb alapvetése az a gondolat, hogy az inerciarendszerek egyenértékűek a fizikai jelenségek szempontjából.

(1743-1794) francia kémikus, megállapította, hogy a levegő oxigén és nitrogén keveréke. Megalkotta a kémiai vegyületek elnevezésének rendszerét. Elsőként alkalmazta a tömegmegmaradás elvét a kémiai egyenletek leírásában.

Az atom egy kémiai elem legkisebb, kémiai módszerekkel tovább nem bontható része. Felépítését tekintve minden atom rendelkezik egy pozitív töltésű atommaggal és az azt körülvevő elektronokkal. Ezen elektronokat elektromágneses kölcsönhatás köt az atommaghoz.

Egyetemes állandó, h=6,626068*10^-34 J*s.

(i.e. 460-370) görög filozófus, aki szerint a világ oszthatatlan részecskékből tevődik össze, az atomokból, melyek egymáshoz ütődve mozognak. Az atomok, végtelenül kicsiny, egymástól csupán mennyiségileg (alak, nagyság, elhelyezkedés) különböző anyagi részecskék, minden dolog belőlük épül fel.

A speciális relativitáselmélet egyik következménye a tömeg-energia ekvivalencia, mely szerint a test nyugalmi energiája (E) megegyezik a tömeg (m) és a fénysebesség (c) négyzetének szorzatával: E=m*c², azaz a tömeg és az energia arányosak egymással.

Rutherford alfa részecskékkel bombázott vékony aranyfóliát és vizsgálta az eltérülő alfa részecskék szórását. Méréseiből arra következtetett, hogy az atom tömege a méretéhez képest nagyon kicsi térrészben összpontosul.

Az α-részecske a hélium-4 izotópnak az atommagja. Két protonból és két neutronból álló, rendkívül stabilis atommag. Nyugalmi tömege 6,644*10^-27 kilogramm, kötési energiája 9,7*10^-22 megaelektronvolt.

A bolygómodell Ernest Rutherford angol fizikus által leírt atommodell. A Rutherford-féle atommodell szerint az atom körül keringő elektronok úgy mozognak, mint a Nap körül keringő bolygók. A hipotézis hibásnak bizonyult, mert a körpályán keringő elektron gyorsulása révén energiát kellene kibocsátania, emiatt a magba kellene zuhanjon. Az atom ellenben stabil tulajdonságot mutat.

Ahhoz, hogy a fém felszínéről egy elektront kiszakítsunk, valamekkora minimális energiára, az úgynevezett kilépési munkára van szükség, amit W_ki -vel jelölünk.

Energiaadag, a fény által szállított energia energiaadagokban (fotonok) történik. Egy energiakvantum energiája csak a fény frekvenciájától függ: e=h*f, ahol h a Planck-féle állandó, f pedig a frekvenciát jelöli.

Az anyagi részecskék részecsketulajdonságaik (tömeg, méret, töltés) mellett hullámtulajdonságokkal is rendelkeznek.

Az elektron részecskeztulajdonságai mellett hullámtulajdonságokat is mutat (elhajlás, interferencia). Az elektron hullámhossza l=h/p összefüggés alapján számítható ki, ahol h a Planck-féle állandó, p pedig az elektron lendülete.

A fény hullámként terjed. Ezt bizonyítja a fény elhajlása, interferenciája. Az energiát viszont részecskeként, fotonokban szállítja.

Az elektron részecsketulajdonságai mellett hullámtulajdonságokat is mutat (elhajlás, interferencia). Az elektron hullámhossza l=h/p összefüggés alapján számítható ki, ahol h a Planck-féle állandó, p pedig az elektron lendülete.

Folytonos színképet adó anyag fényének gázon vagy híg oldaton való áthaladása után kapott színkép, melyből az elnyelő anyagra jellemző vonalak hiányoznak. Ezek helyét sötét vonal jelzi. Az elnyelő anyag a gerjesztéséhez szükséges energiájú fotonokat "befogja".

Bohr megállapította, hogy a különböző stacionárius pályák közötti átmenetek feleltethetők meg a kisugárzásnak vagy az elnyelődésnek. A stacionárius pályák energiái közötti különbségből a Planck-formula alapján határozhatjuk meg a kisugárzott vagy elnyelt foton frekvenciáját: ΔE=E₂−E₁=h*f , ahol az E₂ egy magasabb energiaszintnek, az E₁ pedig egy alacsonyabbnak felel meg.

Olyan anyagok színképe, melyek egymástól élesen elkülöníthető frekvenciatartományban bocsátanak ki, vagy nyelnek el elektromágneses hullámokat.

Annak a matematikai valószínűsége, hogy az elektron adott térrészben megtalálható.

Elemi részecskék adott időpillanatban térben elfoglalt helyére csak valószínőségi értelmezést adhatunk. Ha szűkítjük a részecske helyét, akkor lendülete nő. Ha csökkentjük lendületét, akkor helyének meghatározása válik bizonytalanabbá. Ezt a felismerést fogalmazta meg Werner Karl Heisenberg. A részecskék helye és lendülete nem határozható meg egyidejűleg tetszőleges pontossággal.

A Planck-féle kvantumhipotézisből eredeztethető fizikai elmélet, amely a makro- és mikrovilág egységes leírására tesz kísérletet. Az első ilyen elmélet az atomi elektronburok jelenségeit magyarázó Bohr-féle kvantumelmélet volt, ezt követte a kvantummechanika, a kvantumelektrodinamika, majd további kvantumtérelméletek.

Az elektron állapotait leíró függvény. A kvantummechanika legfontosabb objektuma. Más megközelítésben a haladó hullám egyenlete, mely megadja, hogy a c sebességgel haladó hullám esetén bármely x távolságban tetszőleges t időpillanatban az adott pontnak mekkora a kitérése: y(x,t) függvény.

Leírja, hogy az elektronok miképpen oszlanak el az egyes héjakon, alhéjakon, pályákon és mekkora a spinkvantumszámuk. Jelölésük: 1s, 2s, 2p, 3s, 3p, 3d …

A fizikai és kémiai rendszerekre, így az atomokra is érvényes az energiaminimumra való törekvév elve. Ezt az atomok az ún. nemesgáz-konfiguráció kialakításával érik el: legkülső elektronhéjuk ilyenkor teljesen fel van töltve elektronokkal.

Az elemek periódikus elrendezése a rendszám függvényében a fizikai és kémiai tulajdonságaik alapján.

Az atomban nem lehet két olyan elektron, melynek mind a négy kvantumszáma megegyezik. Miután egy atompályának három kvantumszáma adott, rajta legfeljebb két, ellentétes spinű elektron tartozkodhat.

Fékezési sugárzás akkor keletkezik, ha töltött részecske felgyorsul vagy lelassul, ekkor energia elektromágneses sugárzás formájában kisugárzódik. A töltött részecske akkor tud nagy energiát leadni, ha a fékező anyag rendszáma nagy és a részecske kis tömegű. Ezért csak az elektronok lefékeződésénél játszik jelentős szerepet. Pl. röntgensugárzás

Az atomok olyan eloszlását, amikor valamely gerjesztett állapotban az atomok térfogat-egységenkénti száma nagyobb, mint egy másik, kisebb energiájú állapotban, amely nem feltétlenül az alapállapot, inverz populációnak, magyarul fordított betöltésnek nevezzük.

A lézer egy fényforrás. Működését tekintve indukált emissziót használ egybefüggő fénysugár létrehozására. Nevét az angol Light Amplification by Stimulated Emission of Radiation kifejezés rövidítéséből kapta. Az első lézert az amerikai Theodore H. Maiman fejlesztette ki 1960-ban.

A teljesítménysűrűség a felületre merőlegesen beeső sugárzott teljesítmény és a felület területének hányadosa. A teljesítménysűrűség mértékegysége az SI mértékrendszerben a watt/négyzetméter , jele: W/m².

A röntgensugárzás elektromágneses sugárzás. A röntgensugarakat úgy keltik, hogy fémfelületeket elektronokkal bombáznak, ennek következtében az elektonok lelassulnak és a fémből röntgensugarak lépnek ki.