Az egyesített gáztörvény ideális gázra pontosan teljesül, míg a valódi gázok viselkedését általában megfelelő pontossággal írja le. Adott mennyiségű gázra a gáztörvény tömören így fejezhető ki: .

Mekkora ennek az állandónak az értéke, illetve mitől függhet ez az állandó? Az állandó függ a gáz mennyiségétől, amit érdemes mólban megadni. Először 1 mól gázt vizsgálunk, majd tetszőleges gázmennyiségekre általánosítunk.

A moláris mennyiségekről megtanultuk, hogy 1 mól gáz térfogata normál állapotban jó közelítéssel minden gázra ugyanakkora: . A normál állapotról viszont tudjuk, hogy normál légköri nyomást ( ) és T0 = 273 K hőmérsékletet jelent. Ha ezeket behelyettesítjük az egyesített gáztörvény kifejezésébe, akkor megkapjuk az állandó értékét 1 mól gázra:

.

Az állandó mértékegysége

. A nevezőben azért szerepel a mol, mert 1 mól gázra állapítottuk meg értékét. A számlálóban pedig azért találhatunk joule-t, mert Pa* m3 = J. Az állandót R-rel jelöljük és gázállandónak hívjuk: .

Ha nem egy mól gázt vizsgálunk, hanem tetszőleges mennyiséget, akkor egyszerűen belátható, hogy az R gázállandó mellett az n mólszám is szerepel szorzótényezőként. Ekkor az egyesített gáztörvény alakja: .

Szokás a hőmérséklettel megszorozni az egyenlet mindkét oldalát, így tört nélküli alakra jutunk: .

Ezt az egyenletet az ideális gáz állapotegyenletének nevezzük.

Újra hangsúlyozzuk azt, hogy ez az egyenlet a valódi gázok állapotát nem túl nagy sűrűségek mellett megfelelő pontossággal írja le, tehát ilyen értelemben közelítő leírásnak, modellnek tekinthető. A gázok fizikai viselkedése azért különleges, mert minden gázt (anyagi minőségüktől függetlenül) kis sűrűségek esetén ugyanaz a modell, az ideális gázmodell ír le.