Jó néhány anyag, így a legtöbb fém mutat valamilyen mágneses tulajdonságot, ezt legszembetűnőbben a mágnesérceknél, az úgynevezett permanens mágneseknél észlelhetjük.
Két egyenes rúdmágnes közül függesszük fel vékony cérnára az egyiket, majd a másikkal közelítve hozzá vizsgáljuk meg mi történik! Vonzást vagy taszítást látunk?
A felfüggesztett mágneshez közelítsünk ezután egy vasdarabbal. Mást tapasztalunk, ha a mágnes végeihez, illetve mást, ha a középső részéhez közelítünk a vassal. A mágnesrúd vége vonzza a vasat, a közepe nem.
Érintsük a mágnest különböző fémekhez: vashoz, acélhoz, rézhez, alumíniumhoz, és figyeljük meg, hogy mi történik?
Tapasztalatainkat összegezve a következő egyszerű, fontos törvényszerűségeket állapíthatjuk meg:
1. Minden mágnesnek két pólusa van, északi és déli. A felfüggesztett mágnes - iránytű - a földi É - D irányba áll be.
2. Az ellentétes mágneses pólusok vonzzák, az azonosak taszítják egymást.
3. Mindkét mágneses pólus vonzza az acélt és a vasat, viszont például a rezet és az alumíniumot nem.
Mágneses megosztás
A mágnes középső része egyáltalán nem, vagy csak nagyon gyengén mutat mágneses tulajdonságot. Ha eltörjük a mágnesrudat, tapasztalhatjuk, hogy akármilyen kicsi darabot vagy szilánkot veszünk, az mindig kétpólusú mágnes marad, amit mágneses dipólusnak nevezünk. Ez így van még akkor is, ha például egy "északi" szilánkot tartunk a kezünkben, ennek is van északi és déli pólusa. Akárhogy is próbáljuk, nem lehet úgynevezett mágneses monopólust lehasítani egy mágnesből.
Tartsunk a kezünkben függőlegesen rúdmágnest, és illesszünk az alsó pólusához gombostűt vagy kisebb vasszöget. Fűzzünk fel sorba egymás után újabb tűket.
Észrevehető, hogy a mágnes "erősségétől" függően több vagy kevesebb tűt fűzhetünk láncba. Távolítsuk el kissé a legfelső tűt a mágnestől, a lánc széthullik. Ezt a jelenséget mágneses megosztásnak hívjuk, ami azt jelenti, hogy a vasból készült tárgyak a mágnes közelében időlegesen, vagy akár tartósan is mágnessé válnak. Tartósan felmágneseződhet egy vas vagy acél tárgy, ha hosszabb ideig van mágneses térben. Ekkor a testet anyagszerkezetileg úgy képzelhetjük el, mintha a belsejében a sok milliárd kis elemi (atomi) mágnes a kísérlet gombostűihez hasonlóan, ellentétes pólusokkal elrendeződve csatlakozna egymáshoz. Az atomi mágnesek ellentétes mágneses pólusai semlegesítik egymást, ezért csak a test két "végénél" észlelhető mágneses hatás, mivel itt sok a szabad mágneses pólus.
A rúdmágnesek mágneses pólusai nem teljesen a végpontoknál helyezkednek el, hanem a végektől számítva a teljes hosszúság körülbelül 1/12-ed részével beljebb.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
