Az elektromágneses hullámok frekvenciája igen széles határok között, 0-tól 10 24 Hz-ig változhat. Az egyes tartományokhoz tartozó elektromágneses hullámok számunkra más-más formában jelennek meg, s ennek megfelelően más-más elnevezést kaptak. Az elnevezések a kis frekvenciától (kis energiától) kezdve a következők:

rádió-, infravörös-, látható-, ultraibolya-, röntgen-, kozmikus hullámok.

A rádióhullámok frekvenciája 0− 10 12 Hz, hullámhosszuk végtelen és 0,3 mm közé esik. A rádióhullámokat hullámhosszuk szerint megkülönböztetik, így beszélhetünk hosszú-, közép-, átmeneti, rövid-, ultrarövid, és mikrohullámokról. A hosszúhullámok frekvenciája kisebb, mint 300 kHz, hullámhosszuk nagyobb, mint 1000 m. A középhullámok frekvenciája 300 kHz -1,5 MHz, hullámhosszuk 200-1000 m közé esik. Az átmeneti hullámok frekvenciája 1,5-3 MHz, hullámhosszuk 100-200 m közé esik. A rövidhullámok frekvenciája 3-30 MHz, hullámhosszuk 10-100 m közé esik. Az ultrarövid hullámok frekvenciája 30-300 MHz, hullámhosszuk 1-10 m közé esik. A mikrohullámok frekvenciája nagyobb mint 1000 MHz, hullámhosszuk kisebb mint 0,3 m.

Az infravörös hullámok vagy hősugarak frekvenciája 3* 10 12 −3* 10 14 Hz, hullámhosszuk 10 −4 − 10 −6 m közé esik. Ezeket testünk hőként érzékeli.

A látható fény a spektrumnak csak igen keskeny sávja, hiszen frekvenciája , hullámhossza közé esik.

A Napból érkező ultraibolya sugárzás (ultraibolya hullám) okozza bőrünk lebarnulását, illetve leégését, frekvenciája 8* 10 14 −1,5* 10 17 Hz, hullámhossza 4* 10 −7 −2* 10 −9 m közé esik.

Földi körülmények között létrejövő legnagyobb energiájú elektromágneses hullámok a gamma sugarak. Az ezeknél nagyobb frekvenciájú, azaz rövidebb hullámhosszú elektromágneses sugárzások a világűrből érkező kozmikus sugárzások. Ezek a csillagokban lejátszódó folyamatok során születnek.

A röntgensugarak frekvenciája 1,5* 10 17 −3* 10 22 Hz, hullámhossza 2* 10 −9 − 10 −14 m közé esik. A röntgensugarak közül a legnagyobb frekvenciájú sugarakat gamma-sugaraknak hívják. Ezek az atommag természetes és mesterséges átalakulásai során keletkeznek.