Az elektromos áramot létrehozó eszközöket áramforrásnak nevezzük. Az elemek, akkumulátorok kémiai folyamatok során szolgáltatják az elektromos áramot. A generátorok, dinamók a mozgási energiát, a napelemek a fény energiáját alakítják elektromos energiává.A telepeknek, akkumulátoroknak két pólusa van. Egy pozitív és egy negatív pólus. Megállapodás szerinti áramirány a pozitív pólusból a negatív pólusba mutat.

A mágneses mező okozta erőhatás mozgó töltésre vagy áramjárta tekercsre gyakorolt forgató hatása alapján értelmezhetjük.

Kémiai hatások során olyan energia, mely tüzelőanyagokban, ételekben és vegyi anyagokban kémiai reakció közben szabadul fel.

Olyan áramköri elem, melyet az elektromos hálozatba kapcsolva a hálózatból teljesítmény vesz fel.

Az elektromos áram erőssége az áramkör valamely részén átáramlott elektromos töltés és az átáramlási idő hányadosa: I = Q/t. Jele: I , mértékegysége sz SI mértékrendszerben az amper. Jele: A. Az elektromos áramerősséget az SI mértékrendszer alapegysége.

Két test közötti energiacsere elektromágneses hullámok közvetítésével. Minden test hőmérsékletének megfelelő mértékű és spektrumú elektromágneses sugárzást bocsát ki. Ezt a sugárzást egy másik test képes bizonyos mértékig elnyelni.

Az elektromos ellenállás mértékegysége az SI mértékrendszerben az ohm. Jele: Omega. Egy ohm a vezető ellenállása, ha a vezetőben egy volt feszültség hatására egy amper áramerősségű áram folyik át rajta.

Az elektromos áram erőssége az áramvezető keresztmetszetén időegység alatt átáramlott elektromos töltés nagysága. Az elektromos áramerősség az SI mértékrendszer alapmennyisége, jele: I. Képlete: I=Q/t, ahol I az elektromos áramerősség, Q a töltés, t az időt jelöli. Az elektromos áramerősség mértékegysége az SI mértékrendszerben az amper.

Ugyanazon fogyasztó kivezetésein mért feszültség egyenesen arányos a rajta átfolyó áramerősséggel. A feszültség és az áramerősség hányadosa a vezető elektromos (ohmikus) ellenállása: R=U/I.

Fémhuzal esetében az ellenállás egyenesen arányos a vezető hosszával, fordítottan arányos a keresztmetszettel, az arányossági tényező az anyagi minőségre jellemző állandó, amit fajlagos ellenállásnak hívunk. Jele: ρ, mértékegysége: Ω*m.

Két kivezetésű áramköri elemek (ellenállás, fogyasztó, kondenzátor, áramforrás, tekercs) egymással való olyan kapcsolása, melyben bármelyik áramköri elem kivezetéséhez pontosan egy másik elem csatlakozik.

Elektromos árammal működő eszközök túláramvédelmére szolgál. Ha az áramerősség a megengedettnél nagyobb, akkor a biztosítékban található fémszál megolvad, ezzel megszakítja az áramkört.

Sorosan vagy párhuzamosan kapcsolt ellenállások helyettesíthetőek egyetlen olyan ellenállással, mely értéke megegyezik a sorosan vagy párhuzamosan kapcsolt ellenállások értékével. Ezt a helyettesítő ellenállást a sorosan, párhuzamosan kapcsolt ellenállások eredő ellenállásának nevezzük.

Vezetékek, fogyasztók, áramforrások, kapcsolók, átalakítók redszere, mely a töltések zárt körben történő áramlását biztosítja.

Kémiai energia rovására elektromos energiát előállító berendezés. A töltések szétválasztását kémiai hatás, erő idézi elő. Általában elektrolitból és két elektródból áll. Az elektródokon történő ionképződés és semlegesítődés hatására az elektródok között feszültség jön létre.

Ha a mező két pontja nem azonos potenciálú, akkor azt mondjuk, hogy a két pont között potenciálkülönbség vagy feszültség van.

Olyan villamos gép, mely a mechanikai energiát elektromos energiává alakítja át. Működésük a mágneses mezőben mozgatott vezetékben (tekercsben) keletkező áramra vezethető vissza. Ide sorolhatjuk az egyenáramú, váltakozó áramú generátorokat, dinamót, háromfázisú generátort.

Fogyasztón keresztül zárt áramkörben az áramforrás kivezetései között mért feszültség, mely megegyezik a külső terhelő ellenálláson eső feszültséggel: U_k=I*R_k, U_k=U₀-I*R_b

A watt a teljesítmény mértékegysége az SI mértékrendszerben. Jele: W. Egy másodperc alatt végzett egy joule munka egyenlő egy watt teljesítménnyel.

Gázzal töltött térben létrejövő molekuláris méretű töltéshordozók által keltett elektromos áram. A gázkisülést elektromos, fény, hő, mechanikai és kémiai jelenségek kísérik.

Faraday első törvénye szerint az elektródon kiváló anyag tömege arányos az elektroliton átáramló töltés mennyiségével. A Faraday-állandó megmutatja, hogy az adott anyag 1 móljának kiválásához mennyi töltés szükséges. Ennek értéke anyagi minőségtől független: 96485,415 s*A / mol.

A fényelektromos hatás, idegen szóval fotóeffektus, a következő jelenség: ha egy fém felületét látható vagy ultraibolya fénnyel világítjuk meg, a fémből elektronok szabadulhatnak ki.

Az elektrolízis fémbevonatok és fémmásolatok készítésére történő alkalmazása (aranyozás, ezüstözés, krómozás).

Légritkított üvegcső (elektroncső), melybe elektródokat forrasztanak úgy, hogy közé elektromos potenciál különbség kapcsolható (anódfeszöltség). A katód izzításával elektronok kerülnek a vákuumcsőbe, melyek a pozitív töltésű anód felé gyorsulnak. Ez úgynevezett anódáramot képez. Az anódfeszültség változtatásával az anódáram szabályozható. Egy bizonyos nagyságú anódfeszültség esetén telítési áram jön létre, ettől kezdve az anódáram nem növekedik.