Az elektromos megosztás
Kössünk össze két semleges elektroszkópot szigetelő nyéllel ellátott fémrúddal. Ezután megdörzsölt műanyag csövet közelítünk az egyikhez. Mind a két elektroszkóp töltést jelez. A negatív töltésű cső az elektronok egy részét áttaszítja a berendezés jobb oldali részébe. Ezzel a bal oldali elektroszkóp pozitív töltésű lesz, hiszen ott elektronhiány lép fel. Az egyszerűbb szóhasználat kedvéért azt is mondhatjuk, hogy a negatív töltésű cső a negatív töltéseket taszítja, a pozitívakat vonzza, ami töltésszétválasztáshoz vezet. A valóságban a szabadon mozgó elektronok törtrésze ( 10 − 8 − 10 − 12 ) tolódik át a test másik részébe.) Most távolítsuk el az összekötő fémrudat (ehhez kell a szigetelő nyél), majd a műanyag csövet. Az elektroszkópok töltött állapotban maradnak. A közelebbi pozitív, a távolabbi negatív töltésű lesz.
A külső mező hatására történő töltésszétválasztás az elektromos megosztás.
Töltésmegosztás a fémben, erővonalak
A megosztás során a töltésmozgás a fémben addig tart, míg a külső elektromos mező és a megosztott töltések saját mezeje a fém belsejében egymást lerontja. Ha a térerősség 0, akkor a mező nem végez munkát miközben egy töltést a fém belsejében mozgatunk. Ez azt jelenti, hogy a fém belsejének pontjai között nincs feszültség, azaz a fém belsejének minden pontja ekvipotenciális. A megosztott töltések a fém felületén helyezkednek el.
Az erővonalak a fém felületére merőlegesen futnak be illetve indulnak ki. Ellenkező esetben a térerősségnek lenne a felülettel párhuzamos komponense. Ennek hatására a felületen lévő elektronok a felület mentén elmozdulnának, azaz nem lehetnének nyugalomban. Ha a térerősség minden pontban merőleges a felületre, akkor a felületen mozogva sem végez munkát a mező, így a felület pontjainak potenciálja is azonos.
Ezekből következik, hogy a fémek felülete és belseje elektrosztatikus állapotban ekvipotenciális, azaz a fémet egyetlen potenciál értékkel jellemezhetjük.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
