Mindenki által közismert az elektromos áram fényhatása. Kössünk zsebtelep két kivezetésére zseblámpaizzót! Az izzó hosszú időn keresztül lényegében azonos fényerővel világít. A Van de Graaff generátort elhagyó szikra is arra enged következtetni, hogy az elektromos áramot fényjelenségek kísérhetik.

Mindennapos tapasztalat, hogy az elektromos áramnak hőhatása is van. Igen látványos kísérlet a követk ező. Kapcsoljunk egyenfeszültséget burkolat nélküli, grafit ceruzabél két végére! A feszültséget növelve a ceruzabél először felmelegszik, majd felizzik, aztán elvékonyodik, végül elszakad. Mindenki tapasztalta már azt is, hogy az izzólámpa búrája az égő hálózatba történő bekapcsolása után igen gyorsan felmelegszik. Mindkét kísérlet az elektromos áram hőhatásának bizonyítéka. Az elektromos áram hőhatását röviden úgy indokolhatjuk meg, hogy fémes vezetés esetén az elektronok "ütköznek" a rácsionokkal, és energiájuk egy részét átadják ezeknek az ionoknak. Ez az energiaátadás a fémes vezetőt felmelegíti.

Az elektromos áram mágneses hatását a következő kísérlettel igazolhatjuk. Ismert tény, hogy ha egy irányt űt vastárgyaktól távol helyezünk el, akkor az a Föld mágneses terének hatására jó közelítéssel észak-dél irányba áll be. Helyezzünk el ezek után egy vezetőt az iránytű fölé szintén észak-dél irányban! Ha a vezetőben áramot indítunk el, az iránytű kilendül, jelezve, hogy az elektromos áram hatással van rá.

Az elektromos áram kémiai hatásával számos területen találkozhatunk. Kapcsoljunk egyenfeszültséget vízbontó készülékre! Rövid idő elteltével a készülék mindkét szárában gázfejlődés figyelhető meg. Elektromos áram hatására kémiai átalakulások mentek végbe, a víz (megfelelő katalizátor segítségével) elemeire bomlott.

Mártsunk szén elektródákat rézszulfát oldatba és kapcsoljunk rájuk egyenfeszültséget. A negatív elektródán vörös színű anyag, a fémes réz kiválását figyelhetjük meg. Az elektromos áram kémiai változásokat is képes okozni.

Az ember már kisgyermekként megtanulja, hogy nem szabad a konnektorba nyúlni, mert az elektromos áramnak az élő szervezeteket károsító, biológiai hatása is lehet. Elektromos áram hatására az izmok összerándulnak, és a megfogott vezetéket az ember nem tudja elengedni. Az emberi testen áthaladó elektromos áram égési sérüléseket, légzési zavart, időnként halált is okozhat. A biológiai hatást az emberi testen áthaladó áramerősség nagysága határozza meg. Ezért az elektromos árammal mindig nagyon óvatosan kísérletezzünk!

Az áramütések súlyossága függ az emberi test állapotától, amelyben a bőr felületének van a legnagyobb szerepe. Az ember teste kb. ezerszer jobban vezeti az áramot akkor, ha a bőrünk nedves, azzal szemben, mintha száraz volna. Az sem mindegy, hogy milyen úton halad az áram a testünkben. Ha például az ujjhegyünktől a könyökünkig folyik az áram, akkor az lehet fájdalmas és kellemetlen, azonban, ha ugyanez az áram az egyik kezünktől a másikig a mellkasunkon keresztül folyik, akkor az végzetes is lehet.

Az elektromos áram három különböző módon okozhat sérülést az emberi testben:

(1) A hőhatása miatt égési sérüléseket okozhat.

(2) Megzavarhatja a szív és az idegrendszer normális működését.

(3) Szabályozhatatlan izomrángásokat okozhat. (Ha ez a szívizmokban következik be, akkor halálos is lehet.)

Meglepő, hogy néha a nagyobb áramütést könnyebb túlélni, mint a kisebbet. Ugyanis a nagyobb áramütés azonnal leállíthatja a szívet, amit viszonylag könnyebb újraindítani. Ha azonban szabályozhatatlan szívritmuszavar (fibrilláció) lép fel, akkor sokkal nehezebb a működést helyreállítani. Ilyenkor a mentők defibrillátort használnak, amivel a betegnek erős áramütést adnak, ezzel leállítják a szívét, majd megkezdik az újraélesztést.