Charles Augustin Coulomb (1736 - 1806)

Francia fizikus, hadmérnök. Családjából került ki szülővárosának számos tisztviselője. Ő azonban még fiatalon Párizsba költözött, és megkezdte tanulmányait a Collége Mazarinban, majd folytatta a Collége de France-on. Végül a méziéres-i katonai iskolán végzett 1761-ben hadmérnök hadnagyként. 1764-től 1772-ig Martinique szigetén a Bourbon-erőd építését tervezte és vezette. A lelkiismeretes munka és az egészségtelen éghajlat viszontagságai azonban nem nyerték el jutalmukat, mert mire Coulomb hazatért, már nem az őt megbízó miniszter ült a bársonyszékben, és a tudós érdemeit nem méltányolta. Ettől kezdve főleg a tudománnyal foglalkozott.

Tanulmányai ismertté tették nevét. 1777-ben a mágnestűk készítésével foglalkozó dolgozata akadémiai díjat nyert, és az 1779-es írása pedig az egyszerű gépekről kettős akadémiai díjat kapott. 1784-ben a vízművek intendánsává, 1786-ban a térképtár őrévé nevezték ki. A forradalom kitörésekor ezredesi rangjáról és megbízásairól lemondott. Blois-ba vonult vissza, ahol csak gyermekeinek nevelésével és tudományos kutatásaival foglalkozott. 1803-ban a párizsi Természettudományos Akadémia tagjává választotta.

Coulomb tudományos munkái elektrosztatikával, mágnesességgel és alkalmazott mechanikával foglalkoztak. A finom drótok rugalmasságának a mérésére torziós (csavarási) mérleget készített, 1777-ben (nem tudva, hogy Michel már összeállított hasonlót). Ezt a torziós mérleget használta Coulomb az elektromos és a mágneses erők mérésére. Vizsgálta e mérleggel a szigetelők tulajdonságait is. Kimutatta, hogy az elektromosság csak a vezető felületén terjed. Leszögezte, hogy az elektromos és mágneses erő távolba ható erő. Igazolta, hogy a mágnes nemcsak a vasra és a vastartalmú kőzetekre hat. Megteremtette a mágneses és az elektrosztatikus jelenségek elsődleges matematikai alapját, további fejlődési lehetőségét.