A látóideg a szem hátsó csúcsán kilépő ideg, mely a retinából közvetíti az ingerületet a központi idegrendszer felé, eredése után nem sokkal a bal és a jobboldali látóideg részben kereszteződik.

A petesejt orvosi beavatkozással történő megtermékenyítését, azaz amikor a petesejt és a hímivarsejt találkozását mesterségesen segítik elő, hívjuk művi megtermékenyítésnek.

A nagyagy az agyvelő legnagyobb és a törzsfejlődés során legkésőbb kialakult része. Jobb és bal féltekéből áll.

A vese mikroszkópikus méretű, lényegében egy csövecskéből álló elemi egysége, mely a benne átfolyó vérből a vizeletet termeli.
A nefron részei a glomerulus és a tubulus. Egy vesében átlagosan 1 millió nefron van. Ez olyan nagy mennyiség, hogy a fél vese egyedül is képes a kiválasztást tökéletesen elvégezni, ezért tudnak az emberek fél vesével is élni.

A neutrofil granulocita semleges kémhatású (neutrofil) szemcséket (granulum) tartalmazó fehérvérsejt.

A szeretkezés végén felfokozott nemi izgalomban jelentkező gyönyörérzés, kielégülés, ami rendszerint együtt jár a kismedence és a test egyéb izmainak megfeszülésével.

Csontsejtek, amelyek lehetnek csontképzők és csontfalóak.

A pubertás után az agyalapi mirigyben termelődő hormonok (FSH, LH) hatására 28 naponként egy-egy petesejt érik meg. Az úgynevezett érési folyamat során a petesejtkezdeményből érett, megtermékenyíthető petesejt válik. A növekvő tüszőben a petesejt a két menzesz közötti középidőben érik meg és lökődik ki a hasüregbe, ezt nevezzük ovulációnak.

A mellékpajzsmirigy hormonja, mely a szervezet kálcium anyagcseréjét szabályozza.

A pigment színes vegyület, festékanyag.

A reflexív a reflex anatómiai alapja, mely az érzékelő idegvégződésből, az érző idegrostból, az úgynevezett központi kapcsolókészülékből, a mozgató idegrostból és a mozgató idegvégződésből áll. A központi kapcsolóberendezés a központi idegrendszer idegsejtjeiből áll.

A stressz az idegrendszer és a teljes szervezet védekező reakciója egy a külvilágból érkező fenyegető ingerre. A szimpatikus rendszer aktiválódásával jár.

A szaruhártya óraüvegszerű, a szemgolyóból elődomborodó, átlátszó lemez.

A széklet vízből, szervetlen anyagokból, emésztetlen növényi rostokból, és baktériumokból álló emésztési végtermék.

A két szeméremcsont találkozása elől induló, a bőr alatti fejlett zsírszövet következtében dombszerűen kiemelkedő terület, nőben innen erednek a nagyajkak. A szeméremdombot a pubertás után nemi szőrzet fedi.

A szimpatikus határköteg a gerincoszlop két oldalán a háti és ágyéki szakaszon helyezkedik el, s nagyjából a csigolyák számának megfelelő számú határdúc-párból áll.

A billentyű megbetegedése következtében nem záródik tökéletesen.

A billentyű megbetegedése következtében nem nyílik ki tökéletesen.

A szív működését biztosító különleges felépítésű izomszövet.

A szívizom gyors működése, szapora szívverés.

Az üvegtest a szemlencse mögötti teret kitöltő kocsonyaszerű átlátszó állomány.

Az erekben keringő különleges szövet a vér.

Érfal sérülése következtében a vérben lévő alvadási faktorok megváltoztatják a sérülés helyén a vér halmazállapotát, a túlzott vérveszteség ellen.

A vörösvérsejteken hordozott fehérje természetű anyagok alapján kimutatható tulajdonságok rendszere.

Egy kamrai összehúzódás során a nagyerekbe préselt vér mennyisége.

A vér folyékony sejtközötti állománya a vérplazma.

A vörösvérsejtek számának csökkenése.

A vészreakció vagy stresszválasz a teljes szervezet védekező reakciója egy a külvilágból érkező veszélyes vagy fenyegető ingerre.

Egyetlen mély be- és kilégzés levegőmennyisége.

Vitaminnak nevezik az összes olyan szerves anyagot, amely az élet, a növekedés, vagy az egészség szempontjából nélkülözhetetlen, ugyanakkor nem szolgál energiaforrásként.

A vesék által kiválasztott folyadék, amellyel oldott salakanyagok távoznak a szervezetből. A vizelet kb. 95%-a víz, a többi főleg oldott sók és nitrogén tartalmú karbamid.

A kiválasztórendszer betegségeinek felismerésében nagy szerepe van a vizelet laboratóriumi vizsgálatának. Leggyakrabban vizsgálják, hogy található-e a vizeletben vér, genny, fehérje, baktérium, cukor, üledék. Vizsgálják még a napi ürített mennyiségét, sűrűségét, vegyhatását. Egyes anyagcsere betegségekben speciális vizsgálatok is végezhetők

Agyvízkór: betegség, melynek lényege, hogy a koponyaüregben savós folyadék rendellenes mennyisége fejlődik. Lehet veleszületett és lehet szerzett.

A legnagyobb mennyiségű, magnélküli sejt a vérben.

A zsír vízben nem, csak apoláros, úgynevezett zsíroldó szerekben oldódó vegyület.