A petefészkek
A petefészkek – a női ivarmirigyek - feladata a női nemi hormonok és a szaporodáshoz szükséges petesejt termelése. A nőnek két petefészke van, ezek a kismedencében, a méh két oldalán, a petevezeték alatt helyezkednek el. A szerv alsó végét szalag köti a méhhez, felső vége a petevezeték szabad hasűri végével érintkezik. A petefészek kéregállományában különböző érettségi állapotban lévő tüszők vannak, ezekből a tüszőkből érési folyamat során keletkeznek az érett petesejtek. Már az újszülött leánygyermek petefészkében megtalálható az összes tüsző, melyekből az ivarérettség elérést követően átlagban 28 naponként megérik egy. Az érési folyamat végeredményeként az úgynevezett ovuláció során szabadul ki az érett petesejt.
A petevezeték
A petevezetékek összeköttetést biztosítanak a méhüreg és a petefészkek között, így biztosítva a petesejtek bejutását a méhbe. A petevezeték petefészek felőli vége egyrészt szabadon nyílik a hasüregbe, másrészt ráborul a petefészekre, belső felszínét csillószőrös hengerhám fedi, ez segíti a petesejtek méhüregbe vándorlását.
A méh
A méh a kismedencében - a húgyhólyag és a végbél között - elhelyezkedő, körte alakú, páratlan szerv. A méh részei a méhtest, a méhnyak és a méhszáj. Falát körkörös és hosszanti simaizmok alkotják. A méhet belülről nyálkahártya borítja, amely havonta ismétlődő változáson megy át, 28 naponként felkészülve a megtermékenyített petesejt befogadására. A méh többes funkciót lát el: befogadja a megtermékenyített petesejtet, hogy az magzattá fejlődjön benne, védi azt. A méhhez tapadó méhlepény táplálja, és a terhesség végén összehúzódva, segíti világra a magzatot.
| 
|
A méhnyálkahártya
A petefészkekben a tüszőérés során érett tüsző lesz, a tüsző megreped, a petesejt kiszabadul és a visszamaradó tüsző sárgatestté alakul. Ezzel a hónapról hónapra ismétlődő folyamattal párhuzamosan és összefüggésben zajlik a női nemi hormonok változása. A sárgatest egy progeszteron nevű hormont termel, melynek hatására a méh üregét borító nyálkahártya alkalmassá válik, felkészül a megtermékenyített petesejt befogadására. Ha ez nem történik meg, akkor a sárgatest nem termel tovább progeszteront, és a méh nyálkahártyája lelökődik. A nyálkahártya lelökődését 5-7 napig tartó vérzés,úgynevezett menstruáció kíséri. A folyamat elölről kezdődik a tüszőéréssel, a tüsző ösztrogént termel, melynek hatására a nyálkahártya újból felépül. A lányoknál a serdülőkorba érve jelentkezik először a havi vérzés (menstruáció), és nagyjából 28 naponta ismétlődik. A menstruációt kísérhetik bizonyos testi, lelki változások, ezek mértéke egyénenként különbözhet. A változások közé hangulati hullámzások, érzékenység, rosszullét, alhasi fájdalmak és görcsök tartoznak, ezért sokszor havibajnak hívja a köznyelv. Az első szülést követően az előbb említett panaszok mérséklődnek.
A méh rögzítő készülékei
A méh rögzítésében egyrészt az úgynevezett szalagokból álló függesztőrendszer, másrészt a medencefenék izomzata, mint támasztórendszer vesz részt. A függesztőrendszerhez tartozó szalagok a következők: a kerek méhszalag petevezetékek közötti domború részétől indul egy páros szalag, mely a nagyajkak kötőszövetében végződik, másik jelentős függesztő szalagrendszer a méhnyak oldalsó széleitől a medence oldalfaláig futó kötőszöveti rendszer. A támasztórendszerben szerepet kap a hüvely falától induló, a medence kimenetét elölről lezáró izomzat, mely az erős hüvelyfal közvetítésével támasztja a méhet, másrészt a medencefeneket hátulról lezáró izom, a végbélemelő izom. A függesztő- és támasztórendszer elégtelen működése a méh és a hólyag süllyedését okozhatja, mely többek között vizelési problémákhoz, aranyerek kialakulásához vezethet.
A medencefenék izmainak fejlesztése
A kismedence alján elhelyezkedő izmok nagyjából egy nyolcast formáznak, az elülső gyűrű a nemi szervek körüli rostkötegekből áll, a hátsó pedig a végbél körül helyezkedik el. Az itt elhelyezkedő izmok megerősítésére szolgál az úgynevezett intimtorna. A tornáztatással javul az izmok anyagcseréje és oxigénellátása, így javítja a merevedési zavarokat, segít a korai magömlés megoldásában, illetve vizeletürítési problémák, húgycsőgyengeség, széklet inkontinencia esetén is javasolt. A medencefenék izmainak erősítése jelenti egyrészt a külső végbélzáró izomgyűrű és a végbélemelő izmok tornáztatását. A gyakorlatsorok abban is segítenek, hogy erőlködés nélkül, illetve a megfelelő izmokat működtetve ürítse a beteg a székletet.
Nem mindenki képes azonnal elsajátítani ezeknek a rejtett izmoknak az akaratlagos mozgatását, de a gyakorlás előbb-utóbb meghozza az eredményt. A későbbiekben a mozgások automatizálódnak.
A méhnyak
A méh méhtestből, méhnyakból és méhszájból áll. A méhnyak a méh elkeskenyedő része, amely a méhszájon át a hüvelybe nyílik. A méhszájat egy nyákcsap zárja le, megakadályozva ezzel, hogy kórokozók jussanak fel a hüvelyből a méh üregébe.
A hüvely
A hüvely a női belső nemi szervek legalsó szakasza, legegyszerűbben egy nagyjából 10 cm hosszú izmos falú csőnek kell elképzelnünk, melyet kötőszövet és simaizmok alkotnak, belső felszínét harántredőket alkotó nyálkahártya borítja. A nyálkahártya dúsan erezett. A "cső" felső vége a méhnyakhoz tapad, alsó része a külvilág felé nyitott. Feladata egyrészt, hogy menstruáció alkalmával a méh felől elvezesse a vért, másrészt közösüléskor befogadja a hímvesszőt. Szüléskor a magzat a hüvelyen áthaladva jön a világra. A hüvelybemenetet egy nyálkahártyaredő zárja le, mely az első közösülés alkalmával átszakad.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
