A vizeletelvezető rendszer

A vizeletet a vesékben található gyűjtőcsatorna a vesék sinusába vezeti. Innen a húgyvezetékek továbbítják azt a húgyhólyagba, ahol a vizelet átmenetileg tárolódik. (A húgyhólyag akár fel liternél is több vizeletet képes tárolni!) A vizelet innen a húgycsövön át, távozik a szervezetből.

A húgyvezeték

A húgyvezeték (ureter) egy mintegy 30cm hosszú és 5mm vastag nyálkahártyával bélelt izmos falú cső, amely a vesemedencét a húgyhólyaggal köti össze. Két szakaszát különböztetjük meg: van egy úgynevezett hasi és egy medencei szakasza. A kezdeti, hasi szakaszban az ureterek a gerinccel párhuzamosan haladnak lefelé a kismedencébe, ahol a medencei szakaszon egymás felé térve és kissé visszakanyarodva érik el a húgyhólyagot.

A húgyhólyag

A húgyhólyag egy izmos falú, nyálkahártyával bélelt tömlő, mely a kismedence elülső részében helyezkedik el. A folyamatosan képződő vizeletből 300-350 ml-t képes normálisan befogadni, így mivel ez a napi vizeletmennyiség egyötöde, egészséges ember naponta négyszer-ötször üríti vizeletét. A húgyhólyag üres állapotában csaknem tömör, citrom alakú szervvé húzódik össze. A húgyhólyagon három nyílás található. Fentebb és inkább hátul, illetve oldal felé ömlik a hólyagba a két húgyvezeték, alul pedig a húgycső lép ki.

A húgycső

A női húgycső rövid, 3-4 centiméter hosszú, eléggé tágulékony, nyálkahártyával bélelt cső. A cső falában található egy akaratlagosan működtethető harántcsíkolt izomból álló és egy akaratlagosan nem befolyásolható simaizomból álló izomgyűrű. A húgycső belső nyálkahártya borítása egy szakaszon a hólyaghoz hasonlóan urotheliummal (átmeneti hám) borított.

A férfi húgycső egy mintegy 20 cm hosszú. Lecsüngő hímvessző esetében S alakban görbült, nyálkahártyával bélelt, izmos falú cső. A húgyhólyagból többször megtörve jut el a hímvessző csúcsához, ahol a külső nyílása található. Belső nyálkahártya borítása a fentebbi szakaszokon, a női húgyvezetékhez hasonlóan, urotheliummal borított.

A vizeletürítés mechanizmusa

A vizelési inger a hólyagban felgyülemlő vizelet által előidézett növekvő nyomás hatására kialakuló, azzal arányosan növekvő, egyre kellemetlenebb feszülő érzés az alhasban, melyet gerincvelői reflexek váltanak ki.
A vizeletürítést bonyolult idegrendszeri reflexek irányítják, melyek a hólyag bizonyos teltségénél automatikusan kiváltják a vizelést. Ha a vizelés elkezdődött, akkor a húgycső felső részénél lévő receptorok jelzései hatására a hólyagfal izomzata összehúzódik és kiüríti a tartalmát. Ez történik például az embernél is eszméletlen állapotban.
Az ember azonban a vizeletürítését tág határok közt tudja irányítani, vissza tudja tartani, el tudja indítani és meg tudja szakítani. Ezt a képességet nevezzük szobatisztaságnak (kontinenciának). A kontinencia tehát az ember azon képessége, hogy vizelet- és székletürítését bizonyos határok közt befolyásolni tudja. Ezt azonban mindenkinek meg kell tanulnia, ami általában két éves korra történik meg, de ennek elhúzódása, különösen az „éjszakai ágybavizelés” nagyon gyakori.