Az elsődleges szűrlet képzése
Ennek a szűrletnek a képzése passzív folyamat, az erekből ezeket az anyagokat az érrendszer és a glomerulus közti nyomáskülönbség nyomja át a nefronba. Egy nap egy egészséges emberben 180 liter elsődleges szűrlet keletkezik. Ez természetesen csak úgy lehetséges, hogy a vér igen sokszor szűrődik át a vesén.
A másodlagos szűrlet képzése
A másodlagos szűrlet az elsődleges szűrletből alakul ki a visszaszívás során. Ez a szűrlet normális esetben nem tartalmaz glükózt és fehérjéket, és sokkal kisebb a víztartalma, mint az elsődleges filtrátumnak. Ezek a módosulások a vesetubulus különböző pontjaihoz köthetők. Az első kanyarulatos részen visszaszívódik a teljes glükóz mennyiség, valamint a víz és a nátriumionok egy része. A hajtűkanyar közelében kerül a szűrletbe a csatorna falát alkotó sejtekből sok olyan szerves anyag, amelyek idegen vagy mérgező anyagok származékai, például gyógyszerek és egyéb kemikáliák maradványai. Itt távolítódik el a vizeletből karbamidtartalmának jelentős része, további víz és nátriumion. Ezek után az elvezetőcsatorna vízvisszaszívás révén a szervezet vízháztartásához igazodva kialakítja a vizelet végleges sűrűségét.
A vizeletképződés
A vizeletképződésnek helye a vese, illetve annak funkcionális egysége a nefron. A nefron glomerulus nevű részében először egy úgynevezett elsődleges szűrlet keletkezik, mely aztán a nefron tubulusnak nevezett csőszerű részében különböző anyagok (víz, sók, cukor stb.) visszaszívása révén valamelyest betöményedik. Ez a betöményedett vizelet a vese elvezető csatornái révén összeszedődik, és a húgyutakon keresztül elvezetődik a veséből.
A vizelet általános jellemzői
Egy egészséges ember naponta körülbelül 1,5 liter vizeletet ürít. Ez a vizelet vízben oldva tartalmazza azokat az anyagokat, amelyektől az emberi szervezet meg akar szabadulni, például különböző sók, elemek a szervezetből (karbamid, kreatinin) és a környezetből (pl. gyógyszerek) származó méreganyagok illetve azok származékai.