Az idegrendszer szövetei
Az idegrendszer idegszövetből és egyéb szövetekből áll. Az idegszövetet idegsejtek és támasztósejtek alkotják, melyeknek több fajtája ismeretes. Ezen kívül az idegrendszer tartalmaz egyéb szöveteket is, elsősorban a tápanyagellátásért felelős ereket - az erek hámszövetből, kötőszövetből és simaizomsejtekből állnak - , valamint az idegrendszer védelméért felelős agyhártyát.
Az idegsejt
Az idegsejt (neuron) az idegszövet alapvető alkotóeleme, az ingerület feldolgozásáért és továbbításáért felel. A külvilágtól sejthártya választja el, a belsejében sejtmag és egyéb sejtszervek találhatók. Főbb részei a sejttest, a faágszerű rövid nyúlványok (dentritek) és a hosszú nyúlvány (axon), melynek végén a végfácska található. Alapvetően két fajta neuront ismerünk, kétnyúlványost és soknyúlványost.
Az idegtámasztó elemek
Az idegsejteket körülvevő támasztószövet sejtjeinek szerepe kettős: egyrészt támasztékot adnak az idegsejteknek, másrészt táplálják és védik is azokat. Az idegrendszer kialakulásában is fontos szerepet játszanak, több fajtájuk ismeretes, vannak, amelyek a szürke-, és vannak, amelyek inkább a fehérállományban gyakoriak.
Az idegrosthüvelyek
Az idegrostok egy része körül egy támasztósejt által képzett hüvely alakul ki. A vékonyabb rostokat velőtlen hüvely veszi körül, több rostot is ugyanaz a támasztósejt burkol be egy adott szakaszon, majd átadja helyét egy másiknak. A vastagabb idegrostok mindegyik külön támasztósejt (Schwann-sejt) öleli körül több rétegben, mintegy negyed milliméter hosszan, akkor egy vékony rés közbeiktatásával átadja helyét a következő támasztósejtnek. Mind a központi, mind a környéki idegrendszerben előfordulnak csupasz (hüvely nélküli) rostok és velőtlenhüvelyes rostok – ezek főleg a vegetatív idegrendszer részei, vagy vékony érzőrostok – az idegrendszer nagyobb részén mégis a velőshüvelyes rostok vannak többségben. Velőshüvelyes rost például a legtöbb érzőrost és a mozgatórostok.
Az idegszövet
Az idegszövetben az idegsejtek hálózatosan, nagyon bonyolult szerkezetben kapcsolódnak egymáshoz. Egy-egy sejtnek több száz nyúlványa is lehet, és ezeken keresztül több ezer másik idegsejttel is kapcsolatban állhat – amelyek gyakran az idegrendszer igen távoli részén helyezkednek el. Az idegsejtek hosszú nyúlványa (az axon) szinapszisokon keresztül kapcsolódik a többi (akár egyszerre sok másik) idegsejt sejttestjéhez, vagy rövid nyúlványaihoz (dentritjeihez). A rövid nyúlványok egymással is kapcsolatban állhatnak. Az idegsejtek hálózatát és az idegrostokat támasztósejtek ölelik körül.