Tananyag választó:
Az idegszövet és az idegrendszerrel kapcsolatos problémák és betegségek
Jegyzet szerkesztése:
Az idegrendszer betegségei
Eszköztár:

Az érzékelés zavarai

Az érzékelés zavarainak nevezzük azokat az állapotokat, amikor az érzékszerv, az érzékelő sejtek, az érzékelő rostok, vagy a központi idegrendszer érzőközpontjai nem működnek vagy rosszul működnek. Ennek sok oka lehet, például gyulladás, sérülés. Például a látás esetében a látóideg vagy a látópálya sérülése részleges, vagy teljes vaksághoz vezethet, a látóközpont sérülése pedig felismerési zavarokhoz. Ugyanígy a hallórendszer sérülése nagyothallással vagy siketséggel, a bőr érzőrostjainak károsodása pedig érzéskieséssel jár.

Az irányítás zavarai

A magasabb rendű agyi központok működési zavara a legváltozatosabb tünetekkel járhatnak. A mozgató rendszer hibái egyensúlyzavarhoz, ügyetlenséghez, görcsökhöz vagy akár részleges vagy teljes bénuláshoz vezethetnek. A homloklebeny sérülése gondolkodási zavarokhoz, személyiségváltozáshoz vezet. A vegetatív rendszer zavarai a legkülönfélébb szervi problémákhoz vezethetnek. Az alvás-ébrenlét ciklust irányító agytörzsi központok zavara aluszékonyságot, de akár kómát is okozhat.

Ingerület átviteli zavarok

A központi idegrendszeren belül az ingerület egyik sejtről a másikra kémiai szinapszisokon keresztül terjed. A szinapszisok hibái, egyes átviteli anyagok hiánya betegséget okoz. Ilyen betegség például az általában idős korban jelentkező mozgászavar, az un. Parkinson-betegség, vagy a depresszió. Az átviteli mechanizmusok zavara memóriazavarokhoz vagy akár igen súlyos elmebetegségekhez is vezethet. Gyógyszerek, drogok és mérgek is gátolhatják az ingerület-átvitelt, ekkor görcsök, bénulás, megváltozott tudatállapot, kóma vagy akár halál is felléphet. Az átviteli zavar különleges formája az epilepszia: epilepsziás görcsrohamban nagy mennyiségű idegsejt láncreakciószerűen egyszerre kerül izgalmi állapotba, tünetei eszméletvesztés, izomgörcsök és izomrángás. A roham után hosszú ködös tudatállapot és kimerültség lép fel.

Az ingerület feldolgozásának zavarai

Baleseti sérülés, gyulladás, daganat rongálhatja az idegsejtek közötti kapcsolódást. Ilyenkor a tünetek a sérülés helyétől függnek, látásromlás, süketség, bénulások léphetnek fel. A gerincvelő sérülése esetén a sérülés alatti területek által ellátott testrészek érzéketlenné válnak, valamint bénulás lép fel. Amennyiben az ingerülettovábbítás során gyengülnek a normális esetben meglévő gátlások (pl. elmebetegség esetén vagy drogok hatására), a károsodás jellegétől és helyétől függően görcsök, léphetnek fel, jellemző a megváltozott tudatállapot, az érzékcsalódások (hallucináció), vagy éppen az abnormálisan emelkedett hangulati állapot.

A kergemarhakór

Kergemarhakór A kergemarhakórt, másik nevén szivacsos agysorvadást, egy az agyban normálisan is jelenlévő fehérje hibás változata okozza, mely képes az agyszövetben önmagát szaporítani. A betegség előrehaladtával ez a fehérje egyre több idegsejtet károsít. Ennek a következménye az agyszövet szivacsos elhalása. Tünetei végtaggyengeség, mozgáskoordinációs problémák, feltartóztathatatlan elbutulással, látási és beszélési rendellenességgel jár. A betegség fertőző, beteg állatok húsának fogyasztásával terjed. Jelenleg gyógyíthatatlan, hónapok-évek alatt mindenképp a beteg halálához vezet.

Az alkohol hatása az idegrendszerre

Az ismert kábítószerek közül az alkohol hat az agy legtöbb részére. Fogyasztásakor gátlódik az agykéreg sejttevékenysége: egyrészt serkenti a gátló ingerület-átvivő anyagok hatását, másrészt gátolja bizonyos nem gátló ingerület átvivő anyagok hatását. A hippokampuszban, a kisagyban és a középagyban az agy jutalmazó rendszerére hat – ezáltal pszichés függőséget okoz. Alkohol fogyasztásakor először csökkennek a gátlások, vidám hangulatot, kritikátlan viselkedést okoz. Tová bbi alkoholfogyasztás pszichés gátoltságot, rossz hangulatot, aluszékonyságot, és, mivel az alkohol méreg, hányinger, hányás következik be. Tartós használata memóriazavarokhoz, személyiség-változáshoz vezet. Évtizedes alkoholizálás során súlyos idegrendszeri megbetegedések alakulnak ki, melyek végső soron halálhoz vezethetnek.

A kábítószerek hatása az idegrendszerre

A kábítószerek hatása az idegrendszerre sokrétű és részben a kábítószer fajtájától is függ. Mindegyik drog hat a hippokampuszban, a kisagyban és a középagyban az agy jutalmazó rendszerére – ezáltal pszichés függőséget okoz. Egyes drogok sok órás felpörgetett állapotot okoznak (kokain, speed, extasy), amit több napos levertség, aluszékonyság követ. Mások érzékcsalódásokhoz (hallucinációkhoz) vezetnek (LSD, marihuana, egyes gombák). A morfinszármazékok (pl. heroin) bódult tudatállapotot, a tér- és időérzék elvesztését és akár már egyszeri használat után is súlyos pszichés és biológiai függőséget okoznak. A drogokról kimutatták, hogy rendszeres használatuk visszafordíthatatlanul károsítja az agyat, az idegsejteket. Memória-, és hangulatzavart okoznak, egyes esetekben elmebetegség is kialakul.

Az alkohol és a kábítószerek hatása a magzatra

A mérsékelt kávé-, tea-, sör- vagy borfogyasztásnak nincsen káros hatása, de a tömény alkohol fogyasztása és a dohányzás károsítja a magzatot. Alkoholt rendszeresen fogyasztó anyák esetében a magzat méhen belüli visszamaradott fejlődése figyelhető meg, gyakran születik a gyermek kis koponyával, csípőízületi rendellenességgel, szívbetegséggel. Gyakori a normálisnál kisebb testsúly a születés után is, valamint a gyengébb szellemi képességek. Az alkoholfogyasztás esetén megnő a halva születés kockázata. A kokainfogyasztás gyakoribb vetélést, súlyos idegrendszeri károsodás, valamint – később kialakuló - kedélyzavart okoz. A marihuána-fogyasztás idegrendszeri és viselkedési zavarokat okoz a magzatban. Opiátfüggő (heroin, morfin) anya esetén a gyermek is függő lesz, születés után néhány nappal súlyos elvonási tünetek jelentkeznek.