Simaizom az emésztőrendszerben

A bél falában hosszanti és körkörösen futó simaizomrostok vannak. Közöttük idegfonatok helyezkednek el. A körkörös izmok helyi összehúzódása következtében a bélen időnként és helyenként befűződések keletkeznek, melyek a béltartalom összekeverését, szétzúzását végzik. A hosszanti izomrostok tevékenységeként a befűződések kígyózóan lefelé futnak a bélen, ez a tovahajtó mozgás a béltartalmat a bél alacsonyabb szakaszai felé tereli.

A tápcsatorna belső falát borító nyálkahártya

A cső, vagy tömlő alakú zsigerek belső felszínét nyálkahártya borítja. Ennek a rétegnek az üreg felé eső része a hámszövet. A hámszövet funkciója, így felépítése is eltérő a tápcsatorna különböző szakaszain, az egyetlen közös vonás, hogy mirigyei mindenütt nyákot termelnek. A gyomor hámszövetének speciális sejtjei vannak, melyek a gyomornedv elválasztásban vesznek részt. A vékonybél felszínét a nyálkahártya bolyhai növelik meg, melyekhez emésztőenzimek is kötődnek, valamint itt zajlik a tápanyagok felszívódása is. A vastagbél nyálkahártyája nem speciális felépítésű, ezen keresztül már csak a víz visszaszívása történik.

Gyomorfal bemutatása

A gyomorfal több rétegből épül fel, melyekből az izomrétegnek és a nyálkahártyának van jelentős szerepe. A nyálkahártya is három részre osztható: legkívül a hámréteg található, középen egy kötőszövetes réteg, alul pedig egy simaizomréteg, mely a jellegzetes redőzöttséget tarja fenn. A nyálkahártyában elhelyezkedő mirigyek termelik a gyomornedv különböző összetevőit. A sósavat a gyomortestben lévő fedősejtek terméke. A pepszin a fősejtek által termelt pepszinogénből keletkezik, a fehérjék emésztését kezdi el. A nyákot (mucin) a gyomorfenékmirigyek melléksejtjei és a nyálkahártya kehelysejtjei termelik. A nyák a gyomortartalmat csúszóssá teszi és véd a sósav maróhatásával szemben. A gyomornyálkahártya fedősejtjei termelik a B12-vitamin felszívódásához szükséges anyagot, az intrinzik faktort is .

A vékonybél bélbolyhainak bemutatása

A vékonybél nyálkahártyájának felülete apró bolyhokkal borított. A bolyhok alig 1 mm hosszúak, alakjuk kesztyűujjhoz hasonló. Minden boholy csúcsáig dugóhúzószerű lefutású simaizomrostok futnak, melyek segítségével a boholy össze tud húzódni. A boholy közepén a csúcsban verőér és visszérhálózattal kísért, vakon kezdődő nyirokér fut. Mikroszkóppal nézve a bolyhok még további mikrobolyhokra bonthatók, melyeknek összessége a vékonybél kefeszegélyét adja. A kefeszegélyhez fehérje- és szénhidrátbontó enzimek kötődnek.

A bélbolyhok szerepe egyrészt a hozzájuk csatlakozott enzimekkel a fehérjék és szénhidrátok bontásának befejezése, másrészt a bél felszívó felületének növelése, az emésztés során lebontott tápanyagok felszívása.

Vastagbél nyálkahártya

A vastagbél bolyhokkal nem rendelkezik, emésztőnedveket nem termel. Falában nagyszámú kehelysejt foglal helyet, melyek nyálkahártya-védő mucint választanak el. A vastagbél legjelentősebb működése a nagyfokú vízfelszívás, amelynek során a béltartalom egy negyedére – egy hatodára besűrűsödik. Más anyagok a vastagbélből alig szívódnak fel. A végbél alsó harmadában már az ajakpírhoz hasonló elszarusodó laphámréteg található.