A medenceöv
A medence gyűrű alakú, alkotásában kétoldalt a medencecsont, hátulról a keresztcsont vesz részt. A medencecsont a csípőcsont, a szeméremcsont és az ülőcsont összecsontosodásából áll.
A csípőizület
A csípőízület ízületi árkát a medencecsont - csípőcsont, a szeméremcsont és az ülőcsont - alkotja. Az ízületi fej a combcsont fejrésze. Ez az ízület gömbízület, amelyből az következik, hogy benne minden irányú mozgás létrejön. A medencét alkotó csontok összecsontosodtak, így bennük mozgás nem jön létre.
A combcsont
A combcsont az emberi csontok leghosszabb csöves csontja, felső végén gömb alakú, alsó vége kiszélesedik. A fej alatt helyezkedik el a combnyak, amely 130 fokos szöget zár be a testtel, a hosszú csontos résszel. A nyak alatt található közvetlenül a kis- és nagytompor, amelyeken az izmok tapadnak. A csöves csont alsó része kiszélesedik, patkó alakban, amely a térdízület alkotásában vesz részt.
A térdizület
A térdízületet a combcsont alsó, „U” alakú vége, valamint a sípcsont és a térdkalács alkotja. Ez az ízületünk a legnagyobb, amelyben hajlítás, feszítés, valamint egy kisfokú forgó mozgás lehetséges.
A lábszár
A lábszár sípcsontból és szárkapocscsontból áll, amely egymáshoz szorosan kapcsolódik, és nem mozdul el egymástól. A sípcsont alsó vége adja a belső bokát, míg a szárkapocscsont alsó vége a külső bokát.
A boka
A boka ízületét a sípcsont, a szárkapocscsont és az ugrócsont képezi. Az ízületet szalagok kötik össze. Az itt létrejött mozgásokkal tudjuk lábfejünket hajlítani és feszíteni, oldalirányban mozgatni, valamint forgatni.
A lábfej
A lábat lábtő csontokra, lábközépcsontokra és lábujjakra osztjuk. A lábtőcsontok száma hét darab és igen erősek, mivel a test súlya ezekre nehezedik. Két kiemelendő csont az ugrócsont és a sarokcsont.