Az izmokról általában
Az izmok szervezetünk aktív mozgásszervei. Csontvázzal szoros kapcsolatban állnak, akaratunktól függően működnek. Szerepük a mozgásban, az ízületek rögzítésében, mozgatásában, erőkifejtésében, testtartás megtartásában, anyagcserében, hőtermelésben és a vérkeringés serkentésében van. Izmaink száma 350 körül van, összsúlya testtömegünk harmada, de igen izmos embereknél a felét is elérheti. Alakját tekintve egy középső izomhasat és két vége felé vékonyodó inas részt láthatunk. Az izom nyújtható és rövidíthető. Az izmokat inak rögzítik a csontokhoz, amely fehér, selymes fényű és jól elkülönül az izomtól.
A
z izmok változatos alakúak lehetnek, hosszúak, rövidek, laposak és gyűrű alakúak. A gyűrűizmokat záróizmoknak is nevezzük. Eredésük alapján lehetnek egy-, kettő-, három- és négyfejű izmok.
Az izmok járulékos része a nyálkatömlő és az ínhüvely. Az ínhüvely ott található, ahol az inak erős súrlódásnak vannak kitéve. Ezeket az inakat ínhüvely veszi körül. Feszítő izmok túlerőltetése esetén ezek az ínhüvelyek begyulladhatnak.
Az izmok fajtái
Az izmok működésük alapján többfélék lehetnek: hajlítók, feszítők, közelítők, távolítók, befordítók, kifordítók. A hajlítóizmok adott végtag végét a testhez közelítik, a feszítők távolítják. Szinergistáknak nevezzük azokat az izmokat, amelyek egymás működését elősegítik, ugyan azt a mozgást eredményezik. Antagonisták azok az izmok, amelyek egymás ellen hatnak, azaz egy ízületben ellentétes mozgást váltanak ki.