A méhlepény
Az embrió (magzat) a méhlepénnyel kapcsolódik az anyai szervezethez. A méhlepény a magzat lélegeztető és tápláló szerve. A petesejt beágyazódását követően a magzatburok felszínéről erekben gazdag nyúlványok (bolyhok) fejlődnek, amelyek belenőnek a méhnyálkahártyába. A méhlepényben cserélődnek ki a légzési gázok, jutnak el a magzathoz az anyától származó tápanyagok, illetve távoznak a magzati anyagcsere-végtermékek. A méhlepény hormonokat is termel, melyek elősegítik az anya szervezetének átalakulását a terhesség kihordására.
A méhlepény hormontermelése
A méhlepényben számos hormon termelődik. Az ösztrogének elősegítik a fehérjebeépülést, a méh növekedését, az emlők megnagyobbodását, illetve fokozzák a méhizomzat összehúzódásának erejét. A progeszteron, szemben az ösztrogénnel, csökkenti a méhizom összehúzódási hajlandóságát, feladata az emlők felkészítése a szoptatásra. A hCG nevű hormon serkenti a magzat ivarmirigyeinek, mellékveséjének működését. Már a terhesség korai szakaszában elkezd termelődni, így alkalmas a terhesség kimutatására.
A magzatburkok
A magzatot a magzatvíz és egy kétrétegű burok, a belső amnion és a külső chorion veszi körül. A magzatburkok fejlődésének megértéséhez vissza kell lépnünk egy pillanatra. A megtermékenyült petesejt osztódását követően kialakul az úgynevezett hólyagcsíra, amely egy sejtréteggel körülvett üreg, az üreg falán egy sejttömörülés helyezkedik el, ez az embriócsomó. Leegyszerűsítve a folyamatot, a hólyagcsíra külső fala adja később a choriont, és az embriócsomóban képződő amnionüreget borító sejtek az amniont. A magzatburkokon belül (az amnion üregében) a magzat a magzatvízben úszik, valóban a magzatvíz mechanikai védelmet nyújt neki. Érett magzatban a magzatvíz mennyisége kb. 800 ml.
A méhlepény keringése
Az embrió (magzat) a méhlepénnyel kapcsolódik az anyai szervezethez. A méhlepény a magzat lélegeztető és tápláló szerve. A méhlepényt egy szivacsként lehet elképzelni, mégpedig úgy, hogy az üregekben kering az anyai vér, a szivacs szilárd részébe - ezeket bolyhoknak nevezik - kell beleképzelnünk a magzat vért szállító ereket. A tápanyagok az anyai vérből (az üregekből) jutnak be a bolyhokba (a szivacs szilárd részébe). A bolyhokban lévő kiserek aztán egymásba folyva egyre nagyobb ereket alkotnak, mígnem a köldökzsinór ereiben találkoznak. A köldökzsinórban három ér van, két artéria és egy véna, az itt lévő vérkeringést a magzat szíve tarja fenn.
A méhlepény határoló szerepe
Az embrió (magzat) a méhlepénnyel kapcsolódik az anyai szervezethez. A méhlepény a magzat lélegeztető és tápláló szerve. A méhlepényt egy szivacsként lehet elképzelni, mégpedig úgy, hogy az üregekben kering az anyai vér, a szivacs szilárd részébe - ezeket bolyhoknak nevezik - kell beleképzelnünk a magzat vért szállító ereket. Az üregek és a bolyhokban lévő erek között van egy úgynevezett határfelület, amin keresztül a különböző anyagok az anyából a magzatba jutnak. Ez a határfelület nem ereszt át minden anyagot magán, így például anyai fehérjék általában nem jutnak át a placentán.
A köldökzsinór
A köldökzsinór biztosítja a kapcsolatot a magzat és a méhlepény között, a magzat megszületése idején nagyjából 50 cm hosszú. Ebben a 10-20 mm átmérőjű csőben két artéria és egy véna fut, az artériákban a magzat felől a méhlepény felé, míg a vénában fordított irányba fut a vér. A köldökzsinóron képződhetnek csomók, vagy a magzat testrészei köré tekeredhet, ilyenkor romolhat a véráramlás az erekben, és a magzat kevesebb oxigénhez jut.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
