Tananyag választó:
A tápcsatorna
Jegyzet szerkesztése:
A vitaminok
Eszköztár:

Vitaminok

Vitaminnak nevezik az összes olyan szerves anyagot, amely az élet, a növekedés, vagy az egészség szempontjából nélkülözhetetlen, ugyanakkor nem szolgál energiaforrásként. A legtöbb vitamin vagy a szervezet anyagcserében, vagy a különböző szervrendszerek speciális anyagcseréjében lát el fontos feladatokat. A vitaminok oldékonyságuk alapján két csoportba oszthatók: zsírban vagy vízben oldhatókra. A zsírban oldódók a D-, E-, K-, A-vitamin. Az összes többi vitamin vízben oldódó. A zsírban oldódó vitaminok raktározódnak a szervezetben, és túlzott fogyasztás esetén betegséget okozhatnak. A vízben oldódóak könnyen kiürülnek a szervezetből, kóros felhalmozódásuk veszélyével nem kell számolni. A vitaminok hiányos felvétele ugyancsak betegségek kialakulásához vezet. A B-vitaminokat és a K-vitamint a bélben élő baktériumok is képesek termelni, tehát a szervezet nem csak a külső bevitel során juthat hozzájuk.

Zsírban oldódó vitaminok

Négy féle zsírban oldódó vitamin van, az A-, D- ,E-, és K-vitamin. A zsírban oldódó vitaminok felszívódása csak zsírok jelenlétében mehet végbe. A zsíremésztés és felszívódás zavarai esetén (pl. sárgaság, májelégtelenség, hasnyálmirigynedv-hiány) ezek a vitaminok nem tudnak a szervezetbe bejutni, így vitaminhiányos állapot alakul ki. A zsírban oldódó vitaminok a szervezetben raktározódnak, túlzott bevitelük szintén betegségek kialakulásához vezethet.

Vízben oldódó vitaminok

A vízben oldódó vitaminok csoportjába tartozik a B1-, B2-, B6-, B12-vitamin, a niacin, a pantoténsav, a biotin, a folsav, és a C-vitamin. A vízben oldódó vitaminok a vizelettel különböző mértékben ürülnek ki a szervezetből, ezért ezeket folyamatosan pótolni kell.

Az A vitamin

A zsíroldékony A-vitamin sárgás, olajszerű anyag, elővitamin (provitamin) formájában veszi fel a szervezet, és alakítja át hatásos vitaminná. Az A-vitamin provitaminjai a karotinoknak nevezett festékek, melyek számos növényben megtalálhatók. Vitaminná alakulásuk a bélhuzamban és a májban megy végbe. Magas karotintartalmú növények a paraj, a kelkáposzta, a cékla, a saláta, a sárgarépa, a sütőtök és a barack. Az állatok mája, főként a tengeri halaké, nagy mennyiségben tartalmaz A-vitamint.
Az A-vitamin általában elősegíti a sejtek anyagcseréjét, fokozza azok ellenálló- és regenerációs képességét. Fokozottan jelentkezik ez a bőr- és nyálkahártyák területén, a látás folyamatában és a csont-és fogképződésben.
Hiányában a bőr szárazzá, repedezetté válik, csökken a verejtékkiválasztás mennyisége. A legtöbb szerv nyálkahártyáján csökken, vagy megszűnik a nyák termelődése. Gyermekkori hiánya csont-, és fogfejlődési zavarokhoz vezet. Az A-vitamin a látóbíbor részeként segít a szem sötéthez való alkalmazkodásában, hiányában szürkületi vakság alakul ki. Az A-vitamin túlzott bevitelének tünete lehet az étvágytalanság, fejfájás, máj-, és lépmegnagyobbodás, ingerlékenység, pikkelyes bőrgyulladás, foltokban jelentkező hajhullás és a csontfájdalom.

A D vitamin

A zsírban oldódó D-vitamin a táplálékokban többnyire pro(elő)vitaminok formájában fordul elő, és ibolyántúli sugárzás hatására keletkezik a szervezetben a hatásos D-vitamin, mely a májban, majd a vesében átalakulva nyeri el azt a vegyületformát (kalcitriol), mely a sejtek működését befolyásolni tudja. A D-provitamin nagyobb mennyiségben élesztőben, növényi olajokban, gyökerekben, kakaóban és a tengeri halak májában (csukamájolaj) fordul elő. A D-vitamin a mész- és foszforanyagcserén keresztül a csontfejlődésre hat. Hiánya gyermekkorban rachitis (angolkór) kialakulásához vezet, melynek lényege hogy a csontokban elmarad a mész és foszforsók képződése, tehát a csontosodás tökéletlen. A csontok puhák, hajlékonyak és deformáltak. Legfeltűnőbb a lábszárak elgörbülése, de jellegzetes formájú a koponya és a mellkas is. Felnőttkorban is csontanyagcsere zavarhoz vezet a D-vitamin hiánya, és ez az állapot növeli a csonttörések veszélyét. A mérsékelt égövön a mai életforma nem jár elegendő napozással, az iparosodás következtében előforduló levegőszennyeződés által csökkentett ultraibolya sugárzás is csekélyebb a szükségesnél, így a betegségmegelőzést szolgáló D-vitamin-pótlás elengedhetetlen a csecsemők részére. Két hetes kortól egy éves korig a gyermekeknek naponta 400 NE (nemzetközi egység) D-vitamin-pótlásra van szükségük. A D-vitamin túladagolása megemeli a kálcium szintjét a vérben, ennek következtében sápadtság, étvágytalanság, székrekedés, ingerlékenység, izomgyengeség, szomjúságérzés, nagy mennyiségű vizelet képződése, alacsony vérnyomás, és látászavar alakulhat ki.

Az E vitamin

A zsírban oldódó E-vitamin (alfa-tokeferol) a természetben igen elterjedt, ezért hiánya az emberben elég ritka. Legnagyobb mennyiségben a zöldségekben, a csírázó magvakban és a húsban fordul elő. Antioxidáns tulajdonsággal rendelkezik, de hatásmechanizmusa pontosan nem ismert, A nukleinsav-anyagcserében, a sejtmembránok felépítésében, és a mitokondriumok oxidatív funkciójában tulajdonítanak neki szerepet. Hiánya sokféle rendellenességet okozhat, így izomgyengeséget, vérszegénységet, mozgási rendellenességet, fokozott véralvadási hajlamot, és meddőséget.

A K vitamin

A K-vitamin tiszta állapotban világossárga, zsírhoz hasonló anyag. Legnagyobb mennyiségben a növények levelében, spenótban, lucernában fordul elő. Emberben a bélbaktériumok annyi K-vitamint termelnek, hogy a szükségletet kielégítik. A K-vitamin bár zsíroldékony, de kevéssé raktározódik a szervezetben. Fontos szerepe van több véralvadási faktor májbeli termelődésében. Hiányában a véralvadási folyamat második szakasza nyúlik meg, fokozott vérzékenységi hajlam lép fel.

A B vitaminok

A B-vitaminok vízben oldódó vegyületek, így a szervezetben kevésbé raktározódnak, a vizelettel könnyen kiürülnek. A B1-vitamin legfőbb forrása a gabonaneműek magva, tehát az élelmiszerek közül a teljeskiőrlésű liszttel készített pékáruk, és a magvakat tartalmazó müzlik. Nagyobb mennyiségben található még az élesztőben és a dióban.
A B1-vitamin a szénhidrát-anyagcserében mint koenzim tölt be szerepet. Hiányában a beriberire jellemző tünetek jelentkeznek: a lábakban érzészavar, égő érzés, csökkent reflexek, nyomásérzékenység, görcsök az alsó végtagokban, mozgászavar, rekedtség, a szemhéjak megereszkedése, nehézlégzés, emelkedett szívütés-szám, májmegnagyobbodás. Napi szükséglete: 10-50 mg.
A B2-vitamin tejben, főzelékekben, élesztőben, állati eredetű májban, vesében található meg nagyobb mennyiségben. A szövetek anyagcseréjében és a növekedésben játszik szerepet. Hiányában nyelvgyulladás, kötőhártya-gyulladás, bőrgyulladás és vérszegénység alakul ki. Napi szükséges mennyisége: 3-10 mg.
A niacint bőségesen tartalmazzák húsok, a tejtermékek és a tojás. A niacin a sejtanyagcserében fontos enzimek alkotórésze. Hiánya pellegrát okoz, melynek tünetei: kezdetben csak étvágytalanság, gyengeségérzet, szédülés, később szájnyálkahártya-gyulladás, nyelvgyulladás, bőrgyulladás, hasmenés, depresszió, alvászavar, és elbutulás. Napi szükséglet: 10-20 mg.
A B6-vitamin az élesztőben, rizskorpában és a májban található meg nagyobb mennyiségben. A sejtekben fehérjéhez kötődve a szerotonin-képződésben és a zsírsav-anyagcserében van lényeges szerepe, valamint az idegrendszer működéséhez nélkülözhetetlen. Hiánya ideggyulladást, bőrgyulladást, vérszegénységet, fertőzésre való fokozott hajlamot, csökkent fehérvérsejt-számot okozhat. Napi szükséglete: 0,5-1,5 mg.
A B12-vitamin kobalt tartalmú gyűrűs vegyület, mely a DNS (örökítő anyag) előállításának nélkülözhetetlen enzime, részt vesz vörösvérsejtek normális érlelési folyamatában. B12 forrás az állati eredetű táplálék (máj, hús, tej, tojás). A bélben történő felszívódásához egy, a gyomor által termelt faktorra (intrinzik faktor) van szükség. Hiányában vészes vérszegénység alakul ki, melyet idegrendszeri tünetek kísérhetnek. Normálisan a máj kb. 3 évre elegendő B12 készlettel rendelkezik. Napi szükséglete:5 µg.

A C-vitamin

A C-vitamin (aszkorbinsav) nagyobb mennyiségben a növényvilágban fordul elő, ahol a sejtlégzésben játszik fontos szerepet. A gyümölcsök és a zöldségfélék nagy mennyiségben tartalmaznak C-vitamint. Napi szükséglete 40-60 mg, de lázas betegségekben, vashiányban, hasmenés és dohányzás esetén nagyobb az aszkorbinsav–igény. A C-vitaminnak a kötőszöveti kollagén, a csontszövet, a porcszövet, a dentin és az érfal felépítésében, valamint számos enzimatikus folyamatban van nélkülözhetetlen szerepe. Csökkent bevitelekor bágyadtság, fáradékonyság, étvágytalanság, szédülés, foghúsvérzés, a fertőző betegségekkel szemben csökkent ellenállás, az alsó végtagok fájdalma és mozgáskorlátozottsága, valamint a nyálkahártyák kiszáradása alakulhat ki. Teljes hiánya, ami nagyon ritka állapot, a skorbut, melyben vezető tünet a fogínyvérzés. A C-vitamin nagyon könnyen kiürül, ezért túladagolás csak extrém mennyiségek bevitele mellett lehetséges, következménye vesekő kialakulása lehet.