A garat
A szájgarat az orr- és szájüreg mögött elhelyezkedő függőleges szakasz, mely a torokszoroson keresztül függ össze a szájüreggel. A levegőnek és a tápláléknak egészen a garat alsó részéig közös az útja, onnantól a táplálék a nyelőcsőbe, a levegő a gége üregébe áramlik.
A nyelőcső
A nyelőcső a tápcsatorna legfelső szakaszához tartozik, a garatot köti össze a gyomorral. Teljes hossza 20-25 cm. Üres állapotban belső felszínét hosszanti redők borítják. Falát hosszanti és körkörös izomzat alkotja, mely a felső egyharmadban főként harántcsíkolt izomzat, míg az alsó kétharmadban símaizomszövet. A garat-nyelőcső és a nyelőcső-gyomor átmenetet egy-egy záróizom-gyűrű határolja. A nyelőcső szerepe a falat továbbítása féregszerű mozgással a garatból a gyomorba
| 
|
A nyelés mechanizmusa
A nyelési reflex a hátsó garatfal ingerlésével váltható ki, pl. mikor a nyelv a falatot a garatfalhoz érinti. Ekkor a gégefedő záródik, s a falat a garatba, majd a nyelőcsőbe kerül. A nyelés mechanizmusa akarattal befolyásolható, de attól függetlenül is működő reflex. Ha a falat a garatot elhagyta a reflex akarattal már nem befolyásolható.
| 
|
A gyomor
A gyomor a bal rekeszkupola alatt elhelyezkedő szerv, melyet a nyelőcsőtől a gyomorszáj választ el. A gyomor következő része a gyomorszájtól felfele elhelyezkedő gyomorfenék, melyet még üres állapotban is levegő tölt ki. A gyomor nagy részét a test alkotja, mely egy fokozatosan szűkülő részbe, az antrumba megy át, majd a gyomorkaput követően a patkóbél következik .
| 
| 
|
| 
|
A gyomornedv
A gyomor mirigysejtjei naponta 2500 ml gyomornedvet termelnek, amely számos összetevőt tartalmaz. A sósavat a gyomortestben lévő fedősejtek termelik. Feladata a gyomorba került baktériumok elpusztí
tása, a fehérjék emésztésének segítése, a pepszin nevű enzim működésének biztosítása, valamint az epe és a hasnyálmirigynedv termelődésének serkentése. A gyomorban több enzim is termelődik, így a pepszin, a kimozin, és a lipáz. A pepszin a fősejtek által termelt pepszinogénből keletkezik, a fehérjék emésztését kezdi el. A kimozinnak csecsemő- és gyermekkorban van jelentősége, azáltal, hogy a gyomorba jutott tejet megalvasztja, így elég idő marad a tejfehérje emésztésére. A lipáz a gyomornedvben csak kis mennyiségben van jelen, a zsírok bontásáért felelős. A nyákot (mucin) a gyomorfenékmirigyek melléksejtjei és a nyálkahártya kehelysejtjei termelik. A nyák a gyomortartalmat csúszóssá teszi és véd a sósav maróhatásával szemben. A gyomornyálkahártya fedősejtjei a B12-vitamin felszívódásához szükséges anyagot, az intrinzik faktort is termelik.
Emésztés a gyomorban
A gyomorban több enzim is termelődik, így a pepszin, a kimozin, és a lipáz. A pepszin a fősejtek által termelt pepszinogénből keletkezik, a fehérjék emésztését kezdi el. A kimozinnak csecsemő- és gyermekkorban van jelentősége, azáltal, hogy a gyomorba jutott tejet megalvasztja, így elég idő marad a tejfehérje emésztésére. A lipáz a gyomornedvben csak kis mennyiségben van jelen, a zsírok bontásáért felelős. Amikor a táplálék a gyomorba kerül, a gyomor reflexszerűen elernyed. Ezt perisztaltikus (féregszerű) összehúzódások követik, melyek a táplálékot a patkóbélbe továbbítják. A gyomor izomzata csak ritkán van nyugalmi helyzetben. Röviddel azután, hogy a táplálék elhagyta a gyomrot, izomzata enyhe féregszerű mozgásba kezd, melynek fokozatosan erősödnek, és érezhetővé válnak. Ezek az éhségkontrakciók.
Kapcsolódó hanganyag:
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
