Nyálmirigy szövetének ismertetése
A nyálmirigyek által elválasztott nyál lehet vízszerű savós, és sűrű, tapadós, nyákos. A fültőmirigy savós nyálat termel, a többi mindkettőre képes. A savós mirigyek sejtjei apró rögöket tartalmaznak, melyek nyálelválasztás idején felszaporodnak és a kivezetőcső felé vándorolnak. A szemcsék enzimeket tartalmaznak és a nyálban feloldódnak. A sűrű nyálat termelő mirigyek sejtjei sok nyákot tartalmaznak, működésük alatt a nyák a kivezetőcsatornába lökődik és a sejt térfogata csökken.
A máj mikroszkópos szerkezete
A máj lebenykékből épül fel, melyek hatszögletű gúlához hasonlítanak. Minden lebenykéhez tartozik egy központi visszér. A májsejtek közvetlenül érintkezhetnek a vérből származó szövetnedvvel, onnan különböző anyagokat vehetnek fel, és adhatnak le. Minden májsejt mellett számos epecsatorna is található, melyek egyesülve alkotják a közös, májból jövő epeelvezető csatornát. A májban speciális falósejtek is találhatók, ezek a Kupffer-sejtek.
Hasnyálmirigy szövetének bemutatása
A hasnyálmirigynek az a része, mely az emésztő enzimeket választja el, a nyálmirigyekhez hasonló összetett mirigy. A hasnyálmirigy tartalmazza az emésztés szempontjából legfontosabb enzimeket. Az emésztő enzimeket tartalmazó csomagocskák (granulumok) a sejtekben keletkeznek, majd leválnak azokról a hasnyálmirigy-vezeték üregébe. Ez a hasnyálmirigy külső elválasztású funkciója. Az így termelt legfontosabb emésztőenzimek a lipáz, az amiláz, a tripszin, kimotripszin, a polipeptidáz és dipeptidáz nevű enzimek. A hasnyálmirigy belső elválasztású funkcióit a mirigy szerte megtalálható Langerhars-szigetek végzik. A szigetek sejtjei által termelt anyagok egyenesen a vérkeringésbe kerülnek, és hormonként működnek. A belső elválasztású sejtek négy féle hormont gyártanak: a vércukorszintet szabályozó inzulint és glukagont, a szigetsejtek működését befolyásoló szomatosztatint, és a pankreász-polipeptidet.