Tananyag választó:
A szív és az érrendszer
Jegyzet szerkesztése:
Keringési rendszer és a szív
Eszköztár:

A keringési rendszer

A vérkeringési rendszer részei a vér, a szív és a vérerek. A keringési rendszerbe szájadzik a nyirokrendszer, ami nem ebben a témakörben kerül feldolgozásra.
A keringési rendszer középpontjában a szív áll, amely működésével az érrendszerben állandó mozgásban tartja a vért. Az erek a szívből indulnak ki és a szívbe térnek vissza. A vérnek a zárt rendszerben való áramlása a vérkeringés.

Az anyagcsere

A szervezet szöveteit és szerveit vérerek hálózata szövi át, az erekben folyó vér biztosítja a sejtek tápanyaggal és oxigénnel való ellátását, illetve bomlástermékei és a széndioxid elszállítását: ez a folyamat az anyagcsere.

A szív

A szív (cor) kúp alakú izmos, üreges szerv. A két tüdő között, a mellüreg elülső, alsó részében, a rekeszizmon fekszik. A szív egyharmada a jobb oldalon, kétharmada a baloldalon helyezkedik el, nagy részét a tüdő takarja Preparált szív .
A kúpformának megfelelően megkülönböztethetünk a lekerekített csúcsot és az alapi részt. A szívcsúcslökés helye a bal 5. bordaközben a szegycsonttól 7-9 cm-re található. A szívet egy körbefutó barázda pitvari (alapi – felül helyezkedik el) és kamrai (szívcsúcsi – alul helyezkedik el) részre osztja. A kamrákat kívülről egy hosszanti barázda különíti el. A körkörös és a hosszanti barázdában futnak a szív saját erei. A szív nagysága általában az egyén zárt öklének nagyságának felel meg, de ez függ az életkortól, nemtől, alkattól és a szív munkájától. A szív súlya kb. 300-350 g.

A szív üregei

A szív üregét belül egy hosszanti sövény egymással nem közlekedő jobb és bal szívfélre osztja. A jobb szívfél a kis vérkör, a bal szívfél a nagy vérkör működtetését végzik. Mindkét szívfél egy pitvarra és egy kamrára tagolódik, melyeket a vitorlás billentyűk választanak el. A szív ennek megfelelő négy üregre tagolódik: a két vékony falú pitvarra és a vastagabb falú kamrákra. A pitvarokba ömlenek a szívbe vezető nagyvénák, onnan a vér a kamrákba jut.
Jobb pitvar (fala 2 mm vastag) a jobb kamrával a jobb vénás szájadékon át közlekedik, az átfolyást a háromhegyű vitorlás billentyű szabályozza. A jobb pitvar elülső része háromszögletűen kinyúlik, ez a szív jobb fülcséje. A jobb kamra (fala 5 mm vastag) átmetszetben félhold alakú. A bal pitvar (fala 2 mm vastag) nagyjából kocka alakú. Bal pitvar a bal kamrával a bal vénás szájadékon át közlekedik, az átfolyást a kéthegyű vitorlás billentyű szabályozza. A bal pitvar előre kinyúló része a szív bal fülcséje. A bal kamra fala a legvastagabb (kb. 1 cm), mert a nagyvérkör működtetését végzi. Átmetszetben kör alakú üreg.

A szív üregei
A szívsövény

A szívbe be- és kilépő erek

A pitvarokba az erek kizárólag belépnek, a kamrákból az erek csak kilépnek. A jobb pitvarba belépő erek:
· (vena cava superior) – felső fő visszér
· (vena cava inferior) – alsó fő visszér
· (sinus coronarius) – szív saját főgyűjtőere. A szív erei
A jobb kamrából kilépő ér a tüdőverőér (truncus pulmonalis).
A bal pitvarba belépő erek:
négy db tüdővéna (vena pulmonalis).
A bal kamrából kilépő ér az aorta.

Szívbillentyűk

A vér megfelelő irányú áramlását a szívben a billentyűk biztosítják. A billentyűket a szívbelhártya kettőzete hozza létre. Fajtái: vitorlás vagy csúcsos billentyű és a zsebes vagy félhold alakú billentyűk. A vitorlás billentyűk a pitvar - kamrai szájadékában találhatóak. A jobb oldalon a háromhegyű billentyű, a bal oldalon a kéthegyű billentyű figyelhető meg.
Vitorlás billentyű részei:
· Vitorla (háromszög alakú, alapja a pitvar – kamrai szájadék széléhez rögzül, a csúcsa a kamra felé szabadon áll)
· Szemölcsizom (a kamra belső felszínéről szemölcsszerűen kiemelkedő képlet)
· Ínhúr (a szemölcsizmot köti össze a vitorlával)
A félhold alakú vagy zsebes billentyű: a kamrákból kiinduló nagyerek szájadékában találhatók. Mindkét érben 3-3 billentyű van. A billentyűknek alsó, vastagabb és felső, vékonyabb része van.

Szívbillentyű
A szívbillentyű
A félholdalakú billentyű szerkezete

A szívfal szerkezete

A szívfal három rétegből épül fel:
· szívbelhártya (legbelül)
· szívizom (középső réteg)
· szívburok (külső réteg).
A szívbelhártya vékony, fénylő réteg, amely a szív üregeit borítja. Kettőzete a szívbillentyűk. Szövettanilag a szívbelhártya alapja elasztikus kötőszövet, amely a szív térfogatváltozásához alkalmazkodni képes.
A szívizom speciális harántcsíkolt izom, a szív középső rétege. Vastagsága a szívfal különböző részein eltérő. A pitvarok és kamrák izomzatát egy kötőszövetes gyűrű választja el. A szívizom belső izomrétegéből képződik a szemölcsizom.
A szívet kívülről a szívburok veszi körül a mellüregben, ennek két lemeze van: a vékony, fénylő zsigeri lemez, amely szorosan hozzátapad a szívizomhoz, valamint a szívburok fali lemeze, mely a szívet lazán veszi körül. A zsigeri és a fali lemezek között egy üreg alakul ki, melyben néhány csepp folyadék található. A folyadék feladata, hogy megkönnyítse a szívműködés közben a két lemez elcsúszását egymáson.

A szív saját vérellátása

A szív saját vérellátása A szív saját erei
Élettanilag a szív saját erei nagyon fontosak.
Artériás rendszer:
A szívet két koszorús ér látja el friss artériás vérrel, mindkét ér az aorta kezdeti, felszálló (felszálló aorta) szakaszából ered. A szívet a pitvar – kamrai határon öleli körül (innen származik a neve). Ez A koszorús erek szerkezete ek az erek ágakat adnak a pitvarokhoz, kamrákhoz és a szívsövényhez. A koszorús erek a kamrák közti hosszanti barázdákban ágakat küldenek a szívcsúcshoz. A legkisebb koszorús artériák úgynevezett funkcionális végartériák. Ez azt jelenti, hogy az artériák között kevés összeköttetés van, így egy nagyobb ág hírtelen elzáródása az ellátott terület elhalását eredményezheti.
Vénás rendszer:
A hajszálérrendszerből egyre nagyobb vénák szedődnek össze. A szív legnagyobb saját vénája a szívcsúcsnál kezdődik. Innen felfelé tart az elülső hosszanti barázdában, majd a körkörös barázdában hátrafelé halad. Utolsó szakaszon kitágul és a jobb pitvarba szájadzik.