Tananyag választó:
A szív és az érrendszer
Jegyzet szerkesztése:
A keringési rendszer egyéb jellemzői
Eszköztár:

A vérkeringést fenntartó tényezők

A vérkeringés fenntartásában két tényező vesz részt: a szív munkája és az érfal rugalmassága, így szívlökés szünetében is folyamatosan áramlik a vér az erekben. A szív a vért csak a nagyerek kezdeti szakaszába préseli az összehúzódás során (szisztolé), a kilökött vér nyomása kitágítja a nagyereket, majd ez a tágulat végigfut az ereken, ezt hívjuk pulzushullámnak, amelyhez az érfalak rugalmassága szükséges. A pulzushullám meghatározott helyeken tapintható, pl. csukló, nyakon. A szív elernyedése során is folyamatos a keringés, de a vér nyomása alacsonyabb. Abban az esetben, ha az erek fala merev lenne, úgy a szív elernyedése (diasztolé) során leállna a keringés, mivel a nyomás megszűnne.

Vérnyomás

A vérnyomást a szív ereje és az érfalak rugalmas ereje okozza (perifériás ellenállás). A perifériás ellenállás a vér áramlásával szemben kifejtett ellenállást jelenti, amit a perifériás erek (hajszálerek) összátmérője, az érfal rugalmassága és a keringő vérmennyisége befolyásol. Különböző nyomásviszonyok tapasztalhatók az artériákban, vénákban és a hajszálerekben, legmagasabb a nyomás a nagyvérkör kezdeti szakaszán (szívhez legközelebb) 170-200 Hgmm, kisartériákban 40-60 Hgmm, hajszálerekben 15-20 Hgmm, a nagy mellkasi vénákban már negatív nyomás tapasztalható, itt a belégzés következtében keletkező mellkasi szívóhatás segíti a pitvarok telítődését.
A vérnyomást leggyakrabban a felkar artériáján mérik, a magas érték a szisztolés vérnyomásnak felel meg 110-145 Hgmm között normális (a szív összehúzódása során keletkező nyomás), az alacsony érték a diasztolés nyomás 70-95 Hgmm között normális (a szív elernyedés során kialakuló nyomás). Vérnyomást befolyásolja az életkor, az erek állapota, tápláltság, étkezés, élvezeti szerek, stressz, stb.…

Véráramlás sebessége

A különböző erekben a vér áramlási sebessége nagyon eltérő. Az aortában ez az érték 30-50 cm/mp, a kapillárisokban sokkal lassabb az áramlás, így az érték 0,05 cm/mp. Ez a lassú keringés teszi lehetővé a vér és a szövetek közötti gázcserét, a tápanyagok leadását és a salakanyagok felvételét. A vénákban a keringés sebessége ismét növekszik (15 cm/mp), melynek az a magyarázata, hogy a kapillárisok összességének átmérője lényegesen nagyobb, mint a vénáké, emiatt a vénás rendszerben a kisebb nyomás ellenére az áramlási sebesség nő.

A keringő vérmennyiség eloszlása

A vér nem egyenletesen oszlik el a szervek között. Szervezetünk gazdaságosan működik, mert csak annyi vért tart a keringésben amennyire feltétlenül szükség van. A „felesleges” vér a vérraktárakban pang (máj, lép). A nem működő, azaz nyugalomban lévő szervek kis artériái összeszűkülnek, így ellenállásuk nő, és lecsökken a rajtuk átáramló vér mennyisége. Amikor a szerv működni kezd, erei kitágulnak, keringése fokozódik, és nő a rajtuk átáramló vér mennyisége, szükség esetén a vérraktárakban lévő vér is a keringésbe kerül.