A látás perifériás folyamata
A fény áthalad a szaruhártyán, az elülső csarnokon, a szemlencsén, az üvegtesten és végül a retinára érkezik. A fény a szaruhártya mellső felszínén, és a lencse elülső és hátsó felszínén szenved törést. A retinán keletkező kép fordított állású. A retinában lévő csapokban és pálcikákban fényérzékeny anyagok vannak, ezeknek a vegyületeknek a szerkezete fény hatására megváltozik, és kis elektromos ingerek keletkeznek, a receptorokon létrejön egy tulajdonképpeni első kép, az ingerület tovább jut a bipoláris sejtekre (második kép), innen pedig a ganglionsejtekre (harmadik kép). A harmadik kép már változatlan formában kerül a látókéregbe.
| 
|
A látás központi folyamata
A retinán keletkező kép végül idegpályákon keresztül az agy bal és jobboldali látókérgébe jut. A retinában lévő receptorokra eső fény ingerületet vált ki, a receptorokból az ingerület az úgynevezett bipoláris sejtekbe jut, onnan a ganglionsejtekbe. A ganglionsejtek axonjai látóideggé szedődnek össze. A látóideg a szemüregből a koponya üregébe kerül, ahol mindkét szem orr felőli retinafeléből érkező rostok kereszteződnek, így a jobb szem retinájának bal feléből érkező ingerületek a bal szem bal feléből érkező ingerületekkel együtt a bal látókéregbe jutnak. A bal látókéreggel tehát a jobb oldali látóteret látjuk.
| 
| 
|
Az A vitamin szerepe a látásban
A csapokban és a pálcikákban a fény kémiai reakciók sorozatát indítja el. Mindkét receptor működéséhez szükséges egy retinál nevű anyag, a retinál nevű anyag alapja az A-vitamin. Érthető, hogy A-vitamin hiányban a fényérzékelés romlik. Először a pálcikák működése károsodik, úgynevezett farkasvakság alakul ki, ami azt jelenti, hogy az A-vitamin hiányban szenvedő szürkületben nem lát. Ha a vitaminhiány tartós, akkor a csapok is maradandó károsodást szenvedhetnek.
A pupilla reflex
A pupilla tágassága határozza meg, hogy milyen mennyiségű fény esik a retinára. A reflexívben a retinára eső fény által kiváltott ingerület a látóidegen bejut az agyba, majd részben az ellenoldali idegrostokkal kereszteződve az ingerület az agytörzsbe jut, az ott lévő idegmagok ingerlik a pupillaszűkítő izom motoros idegsejtjét, és a pupilla összeszűkül. Mivel az idegrostok kereszteződnek ezért például a bal szembe világítva a jobb szem pupillája is összeszűkül.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
