tüsző
A köztakarón és a nyálkahártyákban gazdagon előforduló, a hámréteg kesztyűujjszerű kitüremkedéséből származó, hámmal bélelt csövek, melyek e hártyákon szabadon nyílnak; ilyenek a bél csöves Lieberkühn-mirigyei, a bőr szőrtüszői a beléjük szájadzó faggyúmirigyekkel. Egyes szervekben ( pajzsmirigy, petefészek) a tüszők golyó alakúak és zártak; de ezek is a hám betűrődéséből s másodlagos lefűződéséből származnak. Vannak azonban nem hámból képződő, hámot nem tartalmazó, hanem nyirokszövetből (limfadenoid szövetből) álló képletek, melyeket szintén tüsző névvel jelöl az anatómia. Ilyenek a nyirokmirigyek kéregállományában fekvő folyó alakú képletek; a nyelv gyökén, a garatban, a belekben előforduló gombostűfejnyi, és helyenként (Peyer-plagne) nagyobb szigetekké összeálló képletek; a lépben előforduló Malpighi-féle tüszők.
progeszteron
elsődleges nemi jelleg
ösztrogén
ovuláció
A pubertás után az agyalapi mirigyben termelődő hormonok (FSH, LH) hatására 28 naponként egy-egy petesejt érik meg. Az úgynevezett érési folyamat során a petesejtkezdeményből érett, megtermékenyíthető petesejt válik. A növekvő tüszőben a petesejt a két menzesz közötti középidőben érik meg és lökődik ki a hasüregbe, ezt nevezzük ovulációnak.
ejakuláció
A közösülés végén a húgycsőnyílásból az ondóváladék kilövellését hívjuk ejakulációnak.
orgazmus
A szeretkezés végén felfokozott nemi izgalomban jelentkező gyönyörérzés, kielégülés, ami rendszerint együtt jár a kismedence és a test egyéb izmainak megfeszülésével.
barlangos test
A barlangos testek a hímvesszőben található szivacsszerű üregek, amelyek nemi izgalom hatására vérrel megtelődve a hímvessző hosszának és vastagságának megnagyobbodását okozzák.
erekció
Erekciónak hívjuk azt a folyamatot, amikor nemi izgalom hatására a hímvessző megmerevedik, hosszában és vastagságában megnagyobbodik, a hasfallal hegyesszöget zár be.
másodlagos nemi jelleg
ondó
Az ondó folyékony részből és sejtekből áll. Az ondóváladék a prosztatában és az ondóhólyagban termelődik, fruktózt, aminosavakat, enzimeket, szerves savakat és C-vitamint is tartalmaz. Szerepe, hogy ondóürítéskor segítse a hímivarsejtek hüvelyből méhbe való jutását.
spermium (hímivarsejt)
zigóta
A megtermékenyített petesejtet zigótának hívjuk.
embrió
Az egyedfejlődésben a megtermékenyítést követő 3. héttől a 8. hétig tartó időszak az embrionális fejlődés szakasza, a fejlődő lényt ebben az időszakban embriónak nevezzük.
művi megtermékenyítés
A petesejt orvosi beavatkozással történő megtermékenyítését, azaz amikor a petesejt és a hímivarsejt találkozását mesterségesen segítik elő, hívjuk művi megtermékenyítésnek.
szifilisz
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)