Az ingerületvezetés
Ingerületvezetésen az ingerület idegsejtek általi továbbítását értjük. Az ingerület tulajdonképpen egy elektromos jel, mely tovaterjed az idegrostokon. Az egymással kapcsolatban lévő idegsejtek között az ingerület átterjed. Az ingerület haladása vastagabb, valamint zsíros tokkal (velőshüvellyel) rendelkező idegrostokon gyorsabb.
Az idegrostok feladata és működése
Az idegrost az idegsejt nyúlványa, melyet sejthártya borít. Alakja hengeres, átmetszete kör alakú. Kívülről zsíros tok, az úgynevezett velőshüvely boríthatja. Az idegrost feladata az ingerület továbbítása.
| 
|
Az idegrostok típusai
Az idegrostoknak két fő típusa van, a velőshüvely nélküli és a velőshüvelyes. Az előbbi a primitívebb, itt az idegsejt nyúlbányát csak a sejthártya borítja, ezeken a rostokon az ingerület lassan terjed – ilyenek bizonyos fájdalomérző rostok, valamint a vegetatív rostok nagy része. A velőshüvelyes rostokat az idegrost körüli támasztósejtek sejthártyájából kialakuló velőshüvely borítja. Ez nagyrészt zsírból áll, és több rétegben öleli körül a rostot. Szerepe az ingerületvezetés felgyorsítása és a védelem. Az érző és mozgató rostok döntő többsége velőshüvelyes.
| 
|
Az érzéksejtek
Az érzéksejtek alakítják át a külvilág ingereit az idegrendszer számára. Fajta szerint lehetnek kémiai vegyületekre érzékeny érzékelők (pl. szaglás, ízérzés), lehetnek fényérzékenyek (pl. a szemben), valamint mechanikai jeleket és érzékelhetnek. Mechanikai elven működnek a fül érzékelő sejtjei (receptorai), az izomorsók, valamint a bőr tapintó sejtjei és bizonyos fájdalomérző sejtek. A hőérzékeny sejteknek két fajtája van, az egyik a hidegre, a másik a meleg hatásra kerül izgalmi állapotba.
Az idegvégződések
Az érző idegvégződések lehetnek csupaszak – ilyen például bizonyos fájdalomérző rostok – vagy pedig érzékelő sejthez kapcsolódnak. A szorosan az érzékelő sejthez kapcsolt idegrost az érzékelő által feldolgozott ingereket továbbítja a központi idegrendszer felé – ez lehet látási, hallási, íz, szag-, stb. inger.
Az elektromos szinapszis
Szinapszisnak nevezzük két idegsejt kapcsolódási pontját, amelyen keresztül az ingerület egyik sejtről a másikra terjed. Működéi elvük szerint elektromos, kémiai és vegyes szinapszist ismerünk. Az elektromos szinapszisban a két sejthártya igen közel helyezkedik el egymáshoz, közöttük igen kis elektromos ellenállású kapcsolatok alakulnak ki. Az ingerület közvetlenül terjed át egyik sejtről a másikra. Emberben szerepük elhanyagolható.
A kémiai szinapszis
Szinapszisnak nevezzük két idegsejt kapcsolódási pontját, amelyen keresztül az ingerület egyik sejtről a másikra terjed. Működési elvük szerint elektromos, kémiai és vegyes szinapszist ismerünk. A kémiai szinapszisok ingerületátvivő anyagot tartalmaznak, amelyek inger hatására felszabadulnak, és egyirányú ingerületvezetést tesznek lehetővé. Emberben gyakorlatilag minden szinapszis kémiai elven működik.
Az ideg- izom kapcsolat
Az ingerület mozgató idegről az izomrostra való átvitele a motoros véglemezen keresztül történik. A motor véglemez az izomsejt membránjának megvastagodott része, melynek vályúiban az idegrost végnyúlványa található. Az ingerület áttevődésében egy a végnyúlványban termelődő kémiai anyag – az acetilkolin – központi szerepet játszik. Felszabadulása összehúzódásra készteti az izomsejtet.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
