A nagyagy részei
A nagyagy (vagy végagy) két féltekéből áll, melyeket egy mély hasadék választ el. A féltekék felülről és oldalról beborítják az agyvelő többi részét. Az egyes féltekéket további hasadékok tagolják összesen négy lebenyre. Elől a homloklebeny, oldalt a halántéki lebeny, felül és középen a fali lebeny, hátul a nyakszirtlebeny található. A féltekék belsejében találhatók az oldalkamrák.
| 
| 
|
Az agy lebenyek
Az agyféltekéket hasadékok tagolják összesen négy lebenyre. Elől a homloklebeny, oldalt a halántéki lebeny, felül és középen a fali lebeny, hátul a nyakszirtlebeny található. Az egyes lebenyek között működésbeli (funkcionális) munkamegosztás ismerhető fel. A homloklebenyhez a mozgásrendszer, a fali lebenyhez az érzőrendszer, a halántéklebenyhez a hallórendszer valamint a hosszú távú memória, a nyakszirtlebenyhez pedig a látás köthető.
| 
|
Az agy féltekei
A két agyfélteke az emberben különböző funkciókat lát el. A bal felelős a test jobb felének mozgásáért és érzékeléséért, a jobb pedig a bal testfélért. A jobb kezesek döntő többségében a bal agyfélteke a domináns (uralkodó). Ez azt jelenti, hogy a bal agyfélteke felelős az olyan magasrendű funkciók ellátásáért, mint például a beszéd vagy a beszédértés, a logikus, racionális gondolkodás. Általában igaz az is, hogy a domináns félteke által irányított testfél – különösen a kéz – ügyesebb. Ugyanakkor a nem domináns, - az úgynevezett néma – félteke fontos szerepet játszik a látásban, különösen a térlátásban. A néma félteke érzelmi reakciókban játszott szerepe sokkal erőteljesebb, a humorérzékünk működésében is meghatározó szerepe van a néma jobb féltekének, valamint székhelye újra való fogékonyságunknak, kreativitásunknak. A domináns félteke kiesésekor (pl. sérülésekor) a néma félteke képes átvenni előbbi funkcióinak többségét, korlátozott mértékben még a beszédet, beszédértést is.
| 
|
| 
|
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
