Érelmeszesedés

Az artériák betegségei közül a leggyakoribb az érelmeszesedés, melynek lényege az ér degeneratív elváltozása. Az érbelhártyára zsír természetű anyagok rakódnak le, melyek az idő folyamán elmeszesednek és ezzel merevvé, rugalmatlanná teszik az ereket, valamint csökkentik az átmérőjét. Az érelmeszesedés hajlamosító tényezői: hajszolt életmód, dohányzás, minden olyan elváltozás, amely során a vér koleszterin szintje megemelkedik, cukorbetegség, helytelen táplálkozás, elhízás, mozgásszegény életmód, öröklött hajlam. Az érelmeszesedés következtében az ér fala merevvé válik, ezért könnyebben reped, a felszínük egyenetlensége miatt gyakoribb a vérrögképződés, valamint az artéria belvilága elzáródhat. Az ér elváltozása miatt csökken a vér keringési sebessége, ez többletmunkát kíván a szívtől. A tüneteit alapvetően befolyásolja, hogy mely szervet érinti, a tüneteket alapvetően a sejtek oxigén és tápanyaghiánya okozza. Hírtelen elzáródás esetén a tünetek hírtelen jelentkeznek és hevesek, adott esetben az akut életveszély állapota is ki alakulhat (pl: szívinfarktus).

Az érelmeszesedés tipikus helyei:

1. a szív koszorús erei
2. az agyi erek, nyaki verőér
3. az alsóvégtag erei
4. vese erei
5. a hasüregei szerveket ellátó artériák.

A kezelési lehetőségek közül első helyen a megelőzés szerepel, azaz a rizikóval élők szűrése és kiemelése, támogatása az életmód változtatásban. A kialakult megbetegedés értágítással kezelhető, gyógyszeres vagy műtéti úton, áthidaló érműtétek végzése, erek cseréje műérre. Még kutatási stádiumban van ugyan, de nagy kitörés várható az őssejt kutatás eredményeitől az érbetegségek kezelése terén is.

A gyógyszeres terápián kívül az életmódbeli változtatásoknak van óriási szerepe a kezelésben. Az életmód módosítása, a betegség súlyosbodásának lassulását eredményezi. Testsúlycsökkenés, fizikai aktivitás javítása (értorna), zsírszegény diéta, dohányzás csökkentése vagy elhagyása, súlyosbító betegségek, mint a cukorbetegség egyensúlyban tartása a legfontosabb változtatások.

Gyűjtőerek elzáródása (trombózis)

A vér az érpályán belüli megalvadása a vérrögösödés (vérrög – trombus), normális körülmények között ez nem történik meg, mert a véralvadást segítő faktorok egyensúlyban vannak a véralvadás gátló faktorokkal. A vérrögösödés a vénákban és a szív üregeiben alakul ki, a vénák közül is a leggyakrabban az alsó végtag vénáiban, szív pitvaraiban és a billentyűkre rárakodva alakulnak ki a vérrögök. A vérrögösödés lehet felületes vagy mélyvénás trombózis, és ritkán az artériákban is kialakul.
Lehetséges okai a vérrögösödésnek az érfal sérülése, a lassult vérkeringés (vérörvénylés alakul ki), a vér összetételének megváltozása.
A trombózis tüneteit az befolyásolja, hogy hol alakult ki.
Lehetséges tünetek: lassan alakul ki, fájdalom, láz, lilás elszíneződés, duzzanat.
A vérrögösödés veszélye, hogy a vérrög leszakadhat és tovább sodródik az érpályában, ahol egy kisebb ágat elzár, ezzel megakadályozva a vérkeringést azon a területen.
Kezelése során az a cél, hogy a vérrög feloldódjon és ne szakadjon le, tehát véralvadás gátlás, és ágynyugalom.
Megelőzés lehetőségei:
A fizikai aktivitás, ezen belül az értorna, az elhízás elkerülése. A láb megfelelő ápolása, amikor módjában áll polcolja fel a lábát.

Verőerek elzáródása (infarktus)

Az érpályába kerülő vagy ott keletkező rög (embólus) az érpályában továbbsodródik és egy artéria keresztmetszetét elzárja.
Az éreltömődést okozó anyag lehet vérrög (trombus – nagy hasi, alhasi műtétek szövődmény lehet), levegő (légembólia – vénasérülésen keresztül vagy vénás injekció vagy infúzió során levegő jut be), zsírcsepp vagy csontsérülésnél szilánk, vagy csontvelő szövet.
Az érelzáródás heveny (akut) életveszéllyel járó állapot, mert az elzárt érhez tartozó terület vérellátása megszűnik és oxigén hiányos állapot alakul ki, amennyiben nem történik gyors beavatkozás (3-6 órán belül) akkor maradandó szöveti károsodás következik be.
A jelentkező tüneteket befolyásolja, hogy melyik ér záródik el.
A kezelés lehetősége a vérrög gyors eltávolítása és a keringés helyreállítása. Vérrög esetén véralvadás gátló terápiát alkalmaznak.
A megelőzésre elsősorban nagy hangsúlyt az orvosi beavatkozások során fektetnek, hogy a gyógyító eljárások szövődményként ne alakuljon ki embólia.

Visszér betegség

A vénák betegségének lehetséges formái:
- Vénagyulladás (vénafalának szöveteiben kialakuló gyulladás)
- Vérrögképződés (a vér az érpályán belül vérrögöt képez)
- Visszértágulat (véna fala kiboltosodik)
A visszerek betegségének kockázati tényezői:
- Lassult keringés a vénákban
- Vénabillentyűk gyengesége
- Öröklődés
- Terhesség
- Hormonális fogamzásgátlás
- Álló vagy tartós ülőmunka
- Elhízottság
A vénák betegségének következménye egyrészt esztétikai elváltozás a lábon, másrészt a vénában képződött vérrög leszakadása a tüdőben -, mert odáig sodródik a vérrög - elzáródást okoz. A vénák betegsége rontja a helyi szövetek vérellátását, mert a rossz áramlás miatt pangás van, így a szövetek megfelelő vérellátása hosszútávon károsodik, ezért a szövetek elsorvadnak (lábszár sötétbarnás elszíneződése), majd súlyosabb esetben elhalnak és akkor fekély keletkezik.
Megelőzés lehetősége:
Elsősorban az aktív testmozgás, mert „edzésben tartja a vénákat” is. Továbbá kerülni kell a nagyon szoros ruhadarabot, mert az a felületes vénákat leszorítja és ez által lassítja a keringést. Fontos a láb megfelelő ápolása, amelyhez a pihenés is hozzátartozik, a lábunkban lévő keringést úgy tudjuk segíteni, ha feltesszük a lábunkat és nem lógatjuk.
A visszértágulat esetében a kissé gumírozott harisnya a vénák falát megtámasztja és ezzel csökkenthetőek a tünetek.